Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
237 Ezt az M1 műsorában vagy a Kossuth Rádióban soha nem mondják be. És önök is tudják, hogy a migrációnak azon részét, amely valóban krízisterületről, valóban menekültekként, valóban oltalmazottaknak k ijáró feltételek okán érkezik akár hazánkba, akár az Európai Unió területére, ha még 28szor módosítják az Alaptörvényt, és már mindent kizárnak, amit csak ki lehet zárni, a genfi egyezményt akkor is alkalmazni kell. Hangsúlyozni kívánom, még véletlenül se gondolja bárki, hogy a Jobbik párt, a Jobbikfrakció, a Jobbik vezetői bármennyire is azt szeretnék, ha ide emberek tömegesen, akár a genfi egyezmény hatálya alatt bejönnének, mert a magyar társadalom, ez a magyar kultúra nem viseli el az idegen kultúrát és az idegen emberek létét sem. A magyar társadalom sem erőforrásban, sem érzelmekben, sem kultúrában, semmiképpen nem tudná bármilyen okból Magyarországra tömegesen bejönni szándékozó emberek fogadását teljesíteni. Mindenki tudja, nem akarjuk. Ezt tehát l e szeretném szögezni, hogy nem akarjuk. De azért azt is hadd hangsúlyozzam, hogy ilyen árnyékbokszolásokat csinálni, amivel, önök úgyis tudják, nem fogjuk tudni megvédeni önmagában ezekkel a szabályokkal a társadalmunkat ettől a rendkívüli nehézségtől… Nem akarom ismételni, a Házban ma már számtalanszor elhangzott, hogy egyébként pedig önök túlteljesítették a befogadásokkal azokat, amit a nemzetközi szervezetekhez való kapcsolódásunk okán egyrészről vállaltak, másrészről pedig előírtak számunkra. Szeretnék pár szót szólni, hiszen ez egy úgynevezett salátatörvény. Azért azt meg kell mondanom, rendkívül kellemetlen, különösen jogászként az, hogy 2011ben meg tetszettek egy új jogalkotási törvényt hozni. Abban a jogalkotási törvényben is egyértelműen szabályozt ák, az önök kezdeményezésére, hogy egyfajta életviszonyt, egyfajta szabályrendszert egy jogszabályban szabályozzunk. Ezt önök vállalták kötelezettségként, és egyegy törvénybe folyamatosan egymástól teljesen idegen, semmilyen összefüggésben nem lévő viszon yrendszereket vezetnek be úgynevezett salátatörvényekkel. Eredetileg a salátatörvényeknek nem az volt a céljuk, hogy egymástól teljesen független viszonyokat szabályozzanak, hanem az volt a céljuk, hogy ha egyfajta szabályozási csomagra szükség van, de az azonos életviszonyoknak különböző jogágak szerinti módosítását igényli, akkor valóban ne kelljen külön jogszabályokat hozni. Már bocsánatot kérek, de teljesen idegen a mai viszonyainktól az, hogy egyszerre szabályoznák azt, hogy a magánlakást és az otthont védik, és azt, hogy az alkotmányunk önazonossága sérthetetlen. Tehát ennek a kettőnek ebben a kontextusban, ebben az összefüggésben nincs köze egymáshoz. Mi azt tudjuk, hogy ez mind azért van, mert önök pontosan tudják, hogy ebben az alaptörvénymódosítás ban van több olyan elem, amit bármely tisztességes magyar képviselő azonnal megszavaz, mert nem kérdéses az, hogy igenis a magánlakás, az otthon legyen védett. Alaptörvényi szinten legyen védett. Pontosan tudja mindenki, hogy minden tisztességes politikus, képviselő azt mondja, hogy az alkotmányos önazonosságunk sérthetetlen. Egyértelmű. Azt is tudjuk, hogy nem szeretnénk, ha bármikor bárki arról dönthetne, hogy népcsoportokat vagy idegen országbéli emberek sokaságát betelepítsék. Miért ne akarnánk ezt mega kadályozni? De ez a csomag, amit ide előterjesztettek, megint tele van olyan csapdákkal, olyan bizalmatlansági faktor van sajnos a politikai térben, amit önök 8 év alatt alakítottak ki, hogy bizony azt mondjuk nagyon sokszor, igen, ez támogatható. De majd az a kérdés, hogy az alaprészletszabályokban, hiszen ez csak egy alapvetés, ez csak az elvek kifejtése, ami ebben az alaptörvénymódosítási tervezetben van, majd milyen olyan szabályokat fognak ennek égisze alatt elénk tárni, ami meg már majd nem vállalhat ó. Még egyre szeretném a figyelmüket nagy tisztelettel fölhívni. Ugye, itt, ebben az 5. cikkben a népesség szót használják. (17.10) A népességet egyrészről jó lenne definiálni, de ha azt mondjuk, hogy a népesség definíciója az, ami az Értelmező kéziszótá rban található, akkor a népesség az egy társadalmi közösség, egy nép összessége. Még soha nem hallottunk arról, hogy az Európai Unióban bármilyen döntés arról szólt volna, hogy - mondjuk - Eritrea teljes populációját bármelyik európai országba akarták voln a
