Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
234 Köszönjük. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki hozzászólni a mai vitához. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Völner Pál jelzésére:) Államtitkár úr jelzi, hogy igen. Öné a szó. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Először is szeretném megköszönni mindazoknak, akik támogatták az előttünk lévő javaslatot a hozzászólásaikkal. Köszönöm Staudt Gábor képviselő úrnak is a konstrukt ív közreműködést, és a kérdésfelvetéseket Varga László képviselő úrnak szintén. A másik tervezetnek, amiről beszéltünk, a társadalmi vitája már valóban lezajlott. Az, hogy ez a javaslat van előttünk, a legszükségesebb módosítást, a NAIH bevonását tartalmaz za, és az első benyújtási napon természetesen benyújtásra is került a parlamenthez. Szerintem még ennek a lezárása előtt már tárgyalni tudunk a következőről, hiszen a társadalmi vitája és az egyeztetései nagyrészt megvoltak, tehát az utolsó simítások alatt van a tervezet. A figyelmeztetés valóban egy olyan lehetőség a NAIH részére, amelyben talán segíteni is tud, orientálni tudja - mondjuk így - a hibázókat, hogy mit javítsanak ki a következő vizsgálat előtt, tehát egyfajta segítségnyújtásként is felfogható ez a lépése az ellenőrző hatóságnak. A következő megjegyzésem általános, nem is annyira itt hangzott el, hogy önmagában a rendelet egy alkalmazható joganyag, sőt kötelezően alkalmazandó joganyag. Többeknél felmerült az a része is a dolognak, hogy, mint em lítettem a felszólalásomban is, a magyar szabályozásban inkább irányelvi megfogalmazást szerettünk volna elérni. Ez lehetőséget adott volna arra, hogy adott esetben nemzeti keretek között szigorúbb szabályozást is életbe léptessünk bizonyos területeken. Ez most nem lehetséges, hanem valóban ezt kell egységesen alkalmazni. Reméljük, hogy ennek az előnyeit is élvezni tudjuk, főleg a multinacionális cégekkel szemben; ha lennének puhább országok, akkor ők sem tudnak eltérni ettől a szabályozástól. Varga László képviselőtársam említette, hogy volt kétévnyi idő, de maga a rendelet szövege ismert volt, és a rendelet, mint említettem, közvetlenül alkalmazandó, tehát az érintettek a piacon, vagy akiket érint, magának a rendeletnek a szövegét ismerhetik. Azok a módosí tások, amelyek most következnek, inkább egyértelművé teszik és a magyar szabályozás hozzáigazítását fogják jelenteni, de semmiféle késedelembe nem estek azok, akik fel akartak volna készülni vagy éppen tájékozódni akartak volna ebben a kérdéskörben, hiszen a joganyag szövege ismert volt. Arató Gergely képviselő úr hozzászólását nem teljesen értettem, nevezetesen hogy ez miért nem került korábban elfogadásra. Ő talán nem emlékszik rá, hiszen nem volt a parlament tagja, hogy egy sarkalatos törvényről beszélün k. Amikor kétharmados szavazásokra került sor, no, abban az egy esetben a DK tagjai - akkor még nem volt frakció - bevonultak a parlamentbe, hogy a kormánytöbbség ne tudjon kétharmados törvényeket elfogadni. Tehát, hogy úgy mondjam, egyfajta obstruálása vo lt az ő részükről a parlamenti jelenlétnek is, illetve amikor megjelentek, akkor pedig magát a jogszabály elfogadását obstruálták a kétharmados szavazásoknál. A figyelmeztetésnél, amit említett, természetesen más hatósági eljárásokban is alkotmányos alapel v, hogy a tisztességes eljáráshoz való jogot mindenkinek biztosítani kell, tehát más esetekben sem ismeretlen ez a kitétel. Amit Tordai Bence képviselőtársam mondott, arra a választ talán már nagyrészt megadtam, hogy ez a rendeletszöveg már ismert volt, ak i konkrétan érintett, az fel tudott rá készülni. Az első benyújtási napon magát ezt a tervezetet be tudtuk nyújtani, el tudjuk fogadni, a hatósági rész tisztázva lesz, és utoléri a második benyújtás is. De mint említettem, nem irányelvi átültetésről van sz ó, ahol a késedelem az alkalmazást akadályozná. Megjegyzem egyébként, ha megnézzük az Unió honlapján, tehát a Bizottság honlapján, hogy a többi ország hogyan áll az átültetésekkel, azt látjuk, hogy Magyarország maximum a középmezőnyben helyezkedik el abban a tekintetben, hogy mennyire gyors vagy mennyire nem, de semmiképp sem a sereghajtók között tartózkodik a többi
