Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár
225 A törvényjavaslat célja ezért elsődlegesen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kijelölése az uniós adatvédelmi rendeletből fakadó, a nemzeti hatóságok részére megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlására. Tisztelt Ház! Fon tos kiemelni azt a tényt, hogy Magyarország a személyes adatok védelmére már a rendszerváltástól kiemelt hangsúlyt fordított. A személyes adatok védelmének európai összehasonlításában is magas szintjét biztosította az alkotmány, a személyes adatok védelmér ől és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, illetve az ezek nyomán kialakult alkotmánybírósági gyakorlat. A személyes adatok védelmének magas szintű védelmét az Alaptörvény és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szól ó törvény nemcsak fenntartotta, hanem a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülésének ellenőrzésére és elősegítésére létrehozta autonóm államigazgatási szervként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. A hatályos magyarországi jog szabályi környezet alapján megállapítható, hogy a személyes adatok védelmének hazánkban biztosított szintje az Európai Unió tagállamai között az egyik legmagasabbnak tekinthető. Erre figyelemmel Magyarország Kormánya a rendelet tárgyalása során következete sen képviselte azon álláspontját, hogy az uniós összehasonlításban is igen magas szintű védelmet nyújtó magyar adatvédelmi szabályozásra tekintettel az új európai uniós adatvédelmi szabályozás ne rendeleti, hanem irányelvi jogforrásban kerüljön megalkotásr a. Azonban az uniós intézmények és a tagállamok többsége arra törekedett, hogy az Európai Unió területén egységes, közvetlenül alkalmazandó szabályösszesség kerüljön kidolgozásra. E törekvést megalapozó meggyőződés szerint az egységes szabályozással el leh et kerülni, hogy az egyes multinacionális nagyvállalatok, a tagállamok eltérő adatvédelmi rezsimjeit kijátszva, a számukra legkedvezőbb szabályokat biztosító országokban folytassák adatkezelési tevékenységüket. Tisztelt Országgyűlés! Fontos kiemelni, hogy éppen a fenti okokból az új uniós adatvédelmi szabályozás egyik fontos eleme, hogy az az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt közvetlenül alkalmazandóvá vált. Ahhoz, hogy elkerülhető legyen az, hogy egyes, elsősorban multinacionális háttérrel rendelkező a datkezelők a tagállamok eltérő rezsimjeit kijátszhassák, egy közös, minden tagállamban egyaránt alkalmazandó uniós joganyag megalkotására volt szükség. (16.10) Az új uniós adatvédelmi rendelet kikényszeríthetőségéhez komoly visszatartó erővel bíró szankc ióknak is társulniuk kellett, ezért a rendelet meghatározott esetekben legfeljebb 10 millió, a még súlyosabban minősülő esetekben pedig 20 millió eurós, vagy amennyiben ez magasabb összegű, az éves árbevétel 4 százalékát kitevő bírság kiszabását teszi lehe tővé a nemzeti hatóságok számára. Hangsúlyozandó azonban, hogy a sajtóban is megjelent 20 millió eurós bírság lehetősége csak a rendelet által kiszabható maximum, amely csak a legsúlyosabb, leginkább kirívó esetekben lesz alkalmazható. A kormány azonban fi gyelembe vette azt a tényt is, hogy Magyarországon igen nagyszámú kis- és középvállalkozás működik, amely vállalkozásokra jelentős terheket ró a rendeletnek való megfelelés biztosítása. Éppen ezért a törvényjavaslat tartalmaz egy, a hatósági jogalkalmazást elősegítő szabályt is, amelynek értelmében az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény új 77/A. §a, hasonlóan az osztrák jogban alkalmazott megoldáshoz, kijelölné a hatósági jogalkalmazás kiindulópontjait is. A hatóságnak a rendelet szerinti hatáskör gyakorlásával összefüggésben a törvényjavaslat meghatározza, hogy a hatóság a rendelet 83. cikk (2)(6) bekezdésben foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja. A törvényjavaslat megjelöli azt is, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások első alkalommal történő megsértése esetén a hatóság a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével ö sszhangban elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik. Ez a
