Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Egyes törvényeknek a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
218 Micsoda propaganda az, amit maguk megvalósítottak, hogy egyszerű szerencsétlen emberek, akik tulajdonképpen az éhhalál szélén élnek, és pontosan tudja mindenki önök közül, hogy a Bakony hegyeibe egyetlen délről jövő migráns soha az életben egyik nek sem fogja se az otthonát, se a nyugdíját elvenni, mégis el tudták arra a lélekállapotra vinni, hogy jobban fél ettől, mint a holnap vagy holnapután rá leselkedő konkrét veszélytől, ami rá nézve biztos, hogy nem a migráció. Természetes, nincs egyetlen m agyar ember, különösen egy képviselő, aki ne akarná, hogy ezt az országot minden olyan személytől, szervezettől megvédjük, akinek nincs itt helye. Ez nem kérdés, a migrációt el kell utasítani. Magyarország amúgy objektíve és szubjektíve alkalmatlan is arra , hogy bármely népcsoportnak otthonául szolgáljon, bármely kultúrát Magyarország be tudja fogadni. Ez nem kérdéses. Pár órája itt, ebben a Házban azt adta elő képviselőtársunk, Hende Csaba alelnök úr, hogy bizony rá kell szólni a magyar bírákra, ellenőrizn i kell a magyar bírákat, mert úgy ítélkeznek, hogy az a kormányzatnak és a parlament többségének nem tetszik. No de kérem szépen, ha pár órája még ez volt a legnagyobb probléma, akkor miért tetszenek olyan törvényjavaslatot ide a Házba beterjeszteni, hogy ha ezt megszavazzák, nincs az a bíró, aki tudja majd alkalmazni. Olyan silány, definíciók nélküli, ellentmondásos és értelmezhetetlen szabályokat ültettek ide be, amit bíró legyen a talpán, aki pontosan tudja értelmezni és pontosan így fogja tudni alkalmaz ni. Csak egy példát mondok önöknek. Azt mondja a 11. cikkely, hogy akit hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban nem üldöznek faji, nemzetiségi hovatartozása, társadalmi csoporthoz tartozása, vallása, politikai meggyőződése miatt, te hát akit nem üldöznek, és aki neki segít, annak következménye kell legyen a büntető törvénykönyvben pönanizált tényállás. Na de kérem szépen, arról már biztos tetszettek hallani, hogy a vád képviselete az ügyészségé, és arról is, gondolom, tetszettek halla ni, hogy az ügyészségnek bizonyítania kell a vád tényállásszerűségét. El tetszenének mondani, hogy egy Eritreából ideérkező migránsról hogy fogja bebizonyítani az ügyészség, hogy őt ott nem üldözték? Tehát nem a ténylegest kell bizonyítani, hanem a nemlege st kell bizonyítani. Tudjuk mindannyian, akik valaha bíróságon megfordultunk, hogy a nemlegest egyébként nem lehet bizonyítani. Csak a tényeket lehet bizonyítani. És miután a szervezőnek akkor lesz felelőssége, ha azt bizonyítja az ügyészség, hogy nem volt üldözött az az ember, akinek segített, hát, meg fogom nézni, hogy a magyar ügyészség hogy fogja a bíróság előtt a nemlegest, egy, mondjuk 10 ezer kilométerről származó ember ottani élethelyzetét a magyar bíróság előtt bizonyítani. Nincs az a mai magyar jo gászember, aki azt mondaná, nemcsak itt, a Házban, hanem a Házon kívül is, hogy ennek a törvényjavaslatnak van haszna, értelme és alkalmazhatósága. És én már látom, hogy amikor ezt megszavazzák, és esetlegesen ilyen cselekmények miatt büntetőeljárás alá vo nnak embereket, és majd elkerül a bíróságra, három év múlva Hende Csaba alelnök úrtól mit fogunk hallani: hogy a magyar bírák nem hajlandók a kormány érdekei szerint ítélkezni, mert odavittünk 10 darab segítőt meg szervezőt, és egyet se ítéltek el. Azért n em fogják tudni elítélni, mert az ügyészség nem fog tudni bizonyítani, ha pedig az ügyészség nem tud bizonyítani, akkor nem lehet senkit elítélni. Legalábbis úgy érzem, ha nem az ’50es években vagyunk, és gondolom, egyikük sem ott szeretné ezt a tevékenys éget gyakorolni, akkor lehetetlen. Ott van ugyanennek a jogellenes bevándorlásnak az elősegítésében a 364. §, ami tulajdonképpen egy már meglévő szakasz különböző törvényi tényállásokkal kiegészítve. Az a vége, hogy kitiltásnak van helye. Na most, az előző jogszabályi rendelkezésekben még az embercsempészet és a tiltott szerencsejáték ügyében körülbelül a bírák azért tudták, hogy honnan lehet kitiltani azt a valakit, ha jogerősen elítélik. Na de, amikor ezeket a kiegészítő tényállási elemeket beleveszik, ak kor majd azt tessék megmondani, remélem, még ebben a vitában valamikor megmondja valaki, hogy a bíró honnan fogja eldönteni, hogy honnan tiltsa ki. A 8 kilométeres határsávból? A megyéből? Az országból? Honnan tiltsa ki? Mert hiszen a határ körben igencsak hosszú területű. Annak 8
