Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
187 A negyedik és a legaljasabb módosítása ennek az Alaptörvénynek, amiről nem véletlenül alig esett szó itt a miniszteri expozéban, de akár a Fidesz vagy a KDNP felszólalásában is, a közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítása. Erre sem tudott sem Trócsányi László, sem Pintér Sándor érdemben válaszokat adni, és érdemben ne m tudták elmondani, nem tudták egyszerűen megmagyarázni azt, hogy miért van szükség ennek a bíróságnak a felállítására. Teljesen egyértelmű számunkra, hiszen ők ezt nyilván nem fogják elmondani, hogy ez semmi más, mint az, hogy Orbán Viktor egyszerűen bevá ltja március 15ei fenyegetéseit, és jogi és politikai elégtételt vesz azokon, akiket ő az ellenségeinek tart, akik megpróbálják megakadályozni bármilyen demokratikus és legitim módon az ő ámokfutását, legyen az egy civil szervezet, legyen az magánemberek gyülekezete vagy éppen most a bíróság. Magyarul: most ezzel a javaslattal a Fidesz és a kormánypártok a független Kúrián és a bíróságokon akarnak bosszút állni, le akarnak számolni önök a független igazságszolgáltatással, ezzel végleg be akarják zárni a de mokrácia kapuit, megszüntetni a jogállamiság maradványait; semmi másról nem szól ez a javaslat. Orbán Viktor Magyarországból egyszerűen ÉszakKoreát akar csinálni, és most már semmilyen eszközben nem válogat. Olyannyira nem… (Moraj a kormánypártok soraiban .) Hőböröghetnek, ez sajnos így van, és ez a legeslegaljasabb része ennek az egész alaptörvénymódosításnak, hangsúlyozom, nem véletlenül nem beszélnek önök erről. Orbán Viktor ezzel egy Fideszbíróságot akar létrehozni. Hogy miért? Mert a kormánytöbbség m eg akar szabadulni a szakmailag túl autonóm kúriai közigazgatási ügyszakos bíráktól, ez ilyen egyszerű. Orbán Viktor maga üzente meg a választás után, idézem, hogy „a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel feladatához”, a legfelsőbb bírói fórum szerinte súlyo san beavatkozott ugyanis a választásba, miután helybenhagyta a Nemzeti Választási Bizottság döntését, amely négyezer határon túlról érkezett levélszavazat érvénytelenítésével elvett egy listás mandátumot a kormánypártoktól. Vagy gondoljunk csak azokra a fi deszes elszámoltatási biztos kezdeményezte ügyekre, amelyek egyáltalán eljutottak a vádemelésig; nem sok ilyen volt. A bíróságok részben felmentő ítéletet hoztak, részben az elvártnál lényegesen enyhébb szankciókkal éltek, és ezek után tavaly, emlékezzünk vissza, év végén Budai Gyula egyszerűen lekomcsizta az egész magyar bíróságot. Ennek fényében ezért nehéz másként tekinteni erre a javaslatra, mint szimpla politikai bosszúállásra. Ilyen mértékű politikai bosszúállásra, tisztelt képviselőtársaim, a felsőbí rósági bírákkal szemben utoljára az 1956os forradalom utáni megtorlás idején volt példa. A fideszes felsőbíróságot bizonyosan a kormányhoz lojális emberekkel, jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselőkkel fogják feltölteni, akik a ranglétrát végigj árt bírókhoz képest egészen más közegben szocializálódtak. Ezzel kapcsolatban nincsenek kétségeink, a közigazgatásban szó sem lehet ugyanis függetlenségről, ezt pontosan tudjuk, hiszen a rendszer egyértelműen az aláfölé rendeltségi viszonyon alapul. Egyéb ként a közigazgatási bírák számát idén novemberig már egy tavalyi döntés alapján kétszázzal meg kellett volna emelni, szóval majd jöhetnek a bíróságoknál a megbízható fideszes katonák. Ha pedig olyan botcsinálta bírók dönthetnek az állam és polgárai között i jogvitákban, akik korábban megszokták, hogy utasításra cselekszenek, ettől a beidegződéstől bizony, pontosan tudjuk azt is, nehezen fognak megszabadulni. Gondoljunk bele, mit lépne egy ilyen bíró vagy bíróság, ha Orbán Viktor számára kínos ügyről lenne s zó; ha mondjuk, egy milliárdos áfaper, egy kormányhoz közeli vállalkozó, ne adj’ isten, Tiborcz István közbeszerzési pályázatának megítélése, a választások eredményét befolyásoló kifogás, esetleg egy, a kormány számára kínos közérdekűadatigénylés megítélé se a tét. Pontosan tudjuk, hogy mire számíthatunk egy önök által kinevezett bíró esetében ilyen döntésekben. Gulyás Gergely egyébként, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az első általa tartott kormányinfón el is mondta, hogy a felsőbíróság elnökét a p arlament kétharmados többséggel választaná. Miután a játékszabályokat a Fidesz határozza meg, teljesen világos, hogy a szervezet
