Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
178 Akármi is lesz ennek a vitának az eredménye, amiben egyébként a magyar kormánynak, sőt a Magyar Országgyűlésnek is lesz módja még hallatni a hangját, az biztos, hogy a kérelmek elbí rálása továbbra is nemzeti hatáskör lesz, így ez az alaptörvénymódosítás ezt a kérdést nem érinti. A menedékjogra vonatkozó másik módosítás a nemzetközi és uniós jogban is ismert és elfogadott biztonságos harmadik ország koncepcióját emeli be az Alaptörvé nybe. Ez a megfogalmazás ugyan hiányos és maga a koncepció is ad módokat a visszaélésre, de az az igazság, hogy vannak ennél jóval nagyobb bajok is a menekültügyi rendszerrel. Ez a módosítás tehát megint csak nem biztosítja, nem terjeszti ki a magyar menek ültügyi hatóságok jogkörét, nem biztosít jobb védelmet vagy jobb lehetőséget a kormányzatnak a menekültkérelmek elbírálásában, valójában nem jelent semmilyen újdonságot. A határok őrzése, az Unió területére érkezők ellenőrzése és regisztrálása viszont bizt onsági szempontból valóban kulcsfontosságú, az ország uniós kötelezettsége is. Egyébként ezt mulasztotta el a magyar kormány 2015 nyarán. A biztonság garantálása, az esetleg az országba érkező radikálisok és bűnözők kiszűrése azonban csak szoros európai eg yüttműködésben lehet eredményes. Arról, hogy ez miért nem működik például a nemzetbiztonsági szolgálatok, a titkosszolgálatok területén, Vadai Ágnes képviselő asszony beszélt napirend előtti felszólalásában. Mert ehhez az kellene, hogy Magyarország a magya r és a közös európai érdekek mellett és ne idegen érdekek mellett kötelezze el magát, mint ahogy ezt önök gyakran teszik Oroszország esetében. A tapasztalatok alapján az is világos, hogy a letelepedési kötvénnyel, a vízumkiadással és a kedvezményes honosít ással kapcsolatos visszaélések sokkal nagyobb biztonsági kockázatot jelentenek Magyarország és az Európai Unió esetében, mint a menekültek érkezése. Összefoglalva tehát, ezek a javaslatok nem segítik elő a menedékkérelmek gyors, méltányos és hatékony kezel ését, és nem járulnak hozzá az ország biztonságához sem. Összefoglalva: az alkotmányos identitás tartalma és védelme, a közigazgatási bírósági szervezet kialakítása, a konkuráló alapjogok ütközésének feloldása, a menedékügy alkotmányos kezelése mind olyan ügyek, amelyekről lehet és szükséges is beszélni. Elképzelhető az is, hogy ezek között van olyan, amely az Alaptörvény módosítását is indokolttá teszi. Éppen ezért szükségesnek tartanánk azt, hogy ezekről a kérdésekről érdemi, higgadt, nem gyűlölködő, szak mai, társadalmi, politikai vita folyjék. Ez a javaslat azonban nem ilyen vita eredménye, hanem kizárólag a kormányzati hatalom diktátuma, így számunkra egészében és részleteiben is elfogadhatatlan. A javaslat célja nem jogi, hanem politikai. Az a célja, ho gy korlátozza a magyar polgárok jogait, és újabb konfliktust generáljon az Európai Unióval. A DK régóta figyelmezteti az országot, hogy választania kell: Orbán vagy Európa - a kettő együtt nem lehetséges. A Demokratikus Koalíció Európát választja, ezért ne mmel szavaz az európai normákkal ellentétes és a magyar polgárok jogait sértő alaptörvénymódosításra. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a DK és a Párbeszéd soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Keres ztes László Lóránt, aki szintén itt az emelvényen mondja el a beszédét. Megvárjuk, amíg képviselő úr fölérkezik. (Megtörténik.) Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Valamivel hálásabb feladat, úgy vélem, a felszólalók sorában nagyjából a végén lenni, mert így van lehetőség, legalábbis korlátozottan reagálni az előttünk szólókra. Azt hiszem, mindenképpen tanulságos lesz, ha erre néhány percet szánok. Azt gondolom, a kormány előterjesztéséből, miniszter úr felszólalásából, valamint a kormánypárti frakciók felszólalásából is az tűnik ki, hogy igazából nem a valós problémáról szeretnének beszélni, hanem azt a kommunikációs hadjáratot szeretnék fol ytatni, amit az elmúlt
