Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
176 Nehéz nem arra gondolni, hogy ez a javaslat legfontosabb célja. A kormánytöbbség bosszút áll a Kúrián, mert számára kedvezőtlen döntéseket mert hozni többek között arról, hogy az MNBalapítványok vagyona mégiscsak közpénz; a DK kezdeményezésére arról, hogy ki kell adni a taopénzek adatait, más kérdés, hogy a Puskás Akadémia és Mészáros úr ezt az ítéletet a mai napig nem hajtotta végre; hogy lehet népszavazás a vasárnapi boltbezárásról, illetve legutóbb arról, hogy szabálytalanok a bontott borítékban érkező határon túli szavazatok. Önök meg akarják büntetni a Kúriát, mert nem viselik el azt, hogy létezzen oly an szervezet, amely korlátozza a hatalmukat a jog eszközeivel. Azt is tudjuk, hogy a korábban nyilvánosságra hozott tervek szerint - amelyek, nem tudjuk, hogy most érvényeseke vagy nem, de Trócsányi miniszter úr megerősítette a bizottsági ülésen, hogy tov ábbra is így tervezik - ezekre a bíróságokra a vezetők és a bírók jelentős része nem a bírósági szervezettől bírói gyakorlattal, hanem a közigazgatásból érkezik majd. Innen kezdve tehát, ha egy állampolgárnak vitája van az állammal és a közigazgatási bírós ághoz fordul, akkor arra kell számítani, hogy olyan bírók fognak ítélkezni ebben az ügyben, akiknek a saját szervezetükkel, saját volt kollégáikkal szemben kellene ítéletet hozniuk. Hogyan várhatunk el független bíráskodást ilyen helyzetben, hogyan várhatj uk el azt, hogy ezek a közigazgatásból átvezényelt, kinevezett bírók valóban méltányosan fognak dönteni az állam és a jogkereső állampolgár, az állam és a gazdasági szervezetek vagy akár az állam és a nyilvánosság, a közvélemény vitáiban? Innen kezdve az ö nök házi bíróságain sem a jogkövető állampolgár, sem a közvélemény nem számíthat méltányos ítéletekre. Éppen ez a célja annak, hogy létrehozzák ezt a bírósági szervezetet. Ez nemcsak az érintettek jogait korlátozza, de a jogbiztonságot, az igazságszolgálta tási rendszerbe vetett bizalmat is aláássa, és így gazdasági hatása is negatív lesz. A másik, bíróságokat érintő szabály a bírói mérlegelést korlátozza, amikor új szabályként előírja azt, hogy a bíróságoknak a jogszabály értelmezésének kiindulópontjaként a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály indoklását kell figyelembe venniük. Ez lényegében ismét a politika szolgálójává teszi a jogot, hiszen innen kezdve a bíróságoknak nemcsak az írott jog, hanem a politikai szándékok alapján kell ítélkezniük. Ez a későbbiekben számos alkalmat adhat majd a kormánynak nem tetsző ítéletek megtámadására, mondván, hogy az ítélkező bíró nem találta el kellően a kormányzati szándékot. Az indoklás alapján ráadásul itt is van további jogalkotási szándék, tehát önök még tov ábbi szabályokkal kívánják meghatározni a bíróságok gúzsba kötésének szabályait, de ennek részleteiről továbbra sem tudunk semmit. A Demokratikus Koalíció meggyőződése, hogy a demokrácia alapja a jogállam, a független bíráskodás. Ehhez képest megvédeni a p olgárok jogait az állammal vagy akár a nagyvállalatokkal szemben, ez garantálja a gazdaság számára sorsdöntő jogállamiságot. Az is egyértelmű, például legutóbb a lengyel példából, hogy a jogállamiság az Unió által egyik lehatározottabban védett közös alapé rték, éppen ezért teljesen világos, hogy ennek a megsértése további konfliktusokat, további harcot fog generálni az Európai Unió szervezeteivel és többségével is. Ami a gyülekezési törvény és a véleménynyilvánítás jogának korlátozását illeti, az nagyon szé pen hangzik, amikor a kormány a magánélet és az otthon védelméről beszél. De valójában itt nem jogot védenek, hanem éppen ellenkezőleg, jogot korlátoznak. Gulyás miniszter úr azt nyilatkozta: a cél, hogy megvédjék a politikusok házát és szomszédainak nyuga lmát a tüntetésektől. Érdekes, hogy ez a szempont akkor nemigen érdekelte a fideszes politikusokat, amikor több alkalommal is Gyurcsány Ferenc háza elé szerveztek tüntetést. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Villája! - Derültség a kormánypárti padsorokban.) Mint ahogy az is nagyon sajátos, hogy önök beszélnek a magánélet védelméről, miközben a büntetőeljárási törvényben nemhogy kiskaput, hanem egy óriási nagyságú kaput nyitottak a jogtalan és ellenőrizhetetlen lehallgatások számára. A mostani alaptörvénymódo sításban szereplő szabályozásra semmi szükség. Korábban is védte a jogrend a magánélet nyugalmát, és a bíróságok a körülmények megítélése alapján, egyedi mérlegelés alapján döntötték el azt, hogy a gyülekezés nem járe mások magánélethez való jogának
