Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről
168 megvalósítani, jó okkal, nemes céllal és a Nemzeti hitvallás első mondatában foglalt indokokkal, illetve célokkal. Nyilvánvaló mindannyiunk el őtt, és az előttem szólók is ezt hangoztatták, hogy az Alaptörvény hetedik módosítása elsősorban abból indul ki, hogy meg kell erősíteni az önazonosságunkat, meg kell vizsgálni a nemzeti szuverenitás alkalmazhatóságának a kereteit, célját, és meg kell mond anunk azt, hogy melyek azok a dolgok, amelyek nem képezik vita alapját, amelyek nem képezik az Európai Unióval kötött szerződés alapján a jogátadás lehetőségét. Nyilvánvaló az is, és az is elhangzott, hogy ennek az alaptörvénymódosításnak van egy másik ok ozója, kiváltója, nevezetesen az illegális bevándorlás, amely 2015ben elementáris erővel zúdult hazánkra, áldatlan állapotokat okozva a közterületeken, és igazi terrorveszélyt teremtve veszélyeztette hazánk nyugalmát, biztonságát, veszélyeztette nemzeti s zuverenitásunkat. Akkor és ott a magyar kormány gyorsan, egyedülállóan és hatékonyan reagált arra, hogy hogyan lehet ezt az illegális bevándorlást célszerűen és okszerűen megakadályozni, ezt akkor kerítésépítéssel hajtottuk elsősorban végre, majd ennek let t egy jogi védelmi struktúrája is. Természetesen az akkori ellenzék, amely nagyrészt ugyanaz, mint a mostani, tiltakozott ez ellen, migránssimogató (Gyöngyösi Márton: A mi szavazatunk kellett ahhoz, hogy fel tudjátok húzni a kerítést, ne viccelj már!) , mig ránspárti hozzászólásokkal próbálták aláásni hazánk szuverenitását. És ugyanezt kaptuk természetesen a migránsbarát Sorosszervezetektől, valamint Európa azon országaitól is, amelyek történelmi vagy gazdasági okok miatt érdekeltek voltak a bevándorlás támo gatásában, érdekeltek voltak abban, hogy az illegális bevándorlással idekerülő embercsoportok tartósan itt maradjanak, és miután már terhükre vált az ellátásuk, illetve az integrálásuk, célként tűzték ki, hogy áttelepítsék őket azokba az országokba kötelez ően, amelyek nem akarják befogadni az illegális bevándorlókat, oly módon, ahogy azt az Európai Unió előírná számukra. Fontos kérdés az is, hogy miért kell az Alaptörvényt módosítani a szuverenitás és az önazonosság szempontjából. Az időközben kialakult hel yzet az Európai Unión belül… - gondolok itt a lisszaboni szerződés alkalmazhatóságára, amely jelentős területeken az egységes, egyhangú szavazás elvét átültette egy többségi kétharmados szavazás elvévé, ezáltal olyan területekre is bemerészkedtek az európa i döntéshozók, amelyek korábban nem voltak olyan területek, amelyeken a tagállamok szuverenitását ásták volna alá. Jelen pillanatban azt látjuk, akármerre nézünk, ilyen a migráció kérdése, de más - például a klímavédelem, az energetika kérdése - is, ahol a z egységes szavazás helyett kétharmados döntések születnek, hogy e tekintetben fontos meghatározni, hogy ezek a kétharmados döntések mely területeken nem áshatják alá, nem ronthatják le a magyar nemzet szuverenitását. Úgy gondolom, hogy azok a területek, a melyeket az alaptörvénymódosítás tervezete rögzít, ilyen a népesség, az államforma és az állami berendezkedés megváltoztathatóságának tiltása az európai szerződés keretein keresztül, ez egy jó cél, ez erősíti a nemzet önazonosságát, és erősíti a nemzeti s zuverenitásunkat is. Tehát e tekintetben vissza lehet csatolni a Nemzeti hitvallás első mondatának azon részére, hogy szilárd alapokra helyezte Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt a magyar államot. Ezt a szilárd alapot fogja erősíteni a hetedik alapt örvénymódosítás az elfogadása esetén, és erre a szilád alapra szükségünk is van a XXI. század kihívásai tekintetében. A következő része az Alaptörvény módosításának a magánélet és a családi élet biztonságát és védelmét szolgálja. Mindenki tudja, hogy a mo dern világban leginkább kitett a családi élet a modern médiaeszközöknek, gondolok itt a gyerekek veszélyeztetésére, gondolok itt olyan életformáknak a bevitelére a családi élet keretei közé, amelyek a család által nem szándékoltak és nem követendő célok, d e mégis elkerülhetetlenek, és igen negatív hatással tudnak lenni a családi élet továbbvitelére. De gondolok arra is, és politikusként mondom, ismerek olyan politikustársamat, akinek a családja hónapokon keresztül képtelen volt normális életet élni, mert a lakása, az ingatlana közelében, ahol lakott, rendszeresen tüntettek folyamatosan olyan ügyért, amihez a politikusnak egyébként nem sok
