Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - KOCSIS MÁTÉ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
160 szövegszerűen úgy egészíti ki az Alaptörvény eddigi részét: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelezettsége.” Tisztelt Országgyűlés! Amikor haz ánk az Európai Unió tagjává vált, és ennek a szövetségnek minden kötelezettségét a mai napig is teljesíti és eddig is teljesítette, nyilvánvalóan a szerződésekből fakadó feladataink viselésén túl és szuverenitásunk bizonyos részének átruházásán túl egyidej űleg azt is kimondtuk és ismét ki kell mondanunk, hogy nemzeti alkotmányos identitásunk más részeiről lemondanunk mindezeknek a szövetségi kötelezettségeknek a teljesítéséhez nem szükséges. (10.50) Az ország területére történő belépés rendjének meghatáro zása és ezzel összefüggésben a közbiztonsági szempontok, mondjuk úgy, a jövő biztonsága szempontjainak érvényesítése szuverenitásunk egyik központi eleme, amiről nem mondhatunk le. Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésének értelmezésével az Alkotmánybíróság 2016ban egy határozatában foglalkozott, amely során kimondta, hogy az alkotmányos önazonosság olyan alapvető érték, amelyet nem az Alaptörvény hoz létre, azt az Alaptörvény csak elismeri, erről az állam nem mondhat le, ennek védelme a mindenkori Alkotmány bíróság feladata, és ez csak akkor szűnik meg, amikor maga az állam is megszűnik, ahogy mindezt Trócsányi miniszter úr is említette. Létezik tehát egy olyan alkotmányos minimum, amit az Európai Unió jogrendje sem írhat felül, létezik a szuverenitásnak azon része, amelyet hazánk nem adhat föl, ekképpen alkotmányos kötelezettségünkként tekintünk rá. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy olyan hatáskört, ami az ország elidegeníthetetlen rendelkezési jogát érintené, az Európai Unióra átruházni nem lehet. Magyarorszá g ezzel a módosítással alaptörvényi szintre emeli azt a nemzetközi szokásjogban is elfogadott elvet, hogy az államnak jogában áll meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján idegeneket beenged az országába. Ez egyébként az ENSZ Nemzetközi Jogi Bizo ttsága külföldiek kiutasításának nemzetközi jogi szabályairól szóló tervezetében is rögzítésre került. Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény ki fogja mondani, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Szintúgy a csoportos kiutasítás tilalma i s rögzítésre kerül. Világossá kell tenni, okulva egyébként a XX. századi szomorú példákból, hogy a csoportos kiutasítás, nevezzük nevén, a kitelepítés épp annyira nem lehet megengedhető, mint a csoportos betelepítés, különösen nem a szuverenitásunkat sértő , az azt megkerülni kívánó európai tervezett gyakorlat szerint, amelyet európai politikai erők teljesen természetesként fognak föl. Rögzíteni fogja az Alaptörvény azt is, hogy nem kaphat menedéket és nem fogadható el a menedékkérelme annak, aki biztonságos országon keresztül érkezett Magyarországra, és nincs kitéve üldözésnek, üldöztetés veszélyének. Tisztelt Országgyűlés! A bíróságokkal kapcsolatos rendelkezésekről szóló rész a közigazgatási felsőbíróság felállítására és a közigazgatási bíráskodás szerveze tének kialakítására tesz javaslatot. Osztjuk miniszter úr azon álláspontját, miszerint nem jelenti a bíróságok szervezeti változtathatatlanságát az igazságszolgáltatás függetlensége, az arra vonatkozó keretszabályokat az Alaptörvényben rögzíteni szükséges. Azt pedig különösen üdvözöljük, hogy a módosítás visszaállítja a bírósági rendszer történeti alapjait; ez egyidejűleg megfelel az előttünk álló kor kihívásainak. Az önálló közigazgatási bíróságokra vonatkozó javaslat nem újdonság, már két éve megkezdődtek az erről szóló szakmai és többpárti egyeztetések, amelyeken néhány ellenzéki párt nem vett részt. Mindezt azért tartottam szükségesnek rögzíteni, mert kíváncsian várjuk, hogy akik az előkészítő egyeztetéseken nem vettek részt, milyen álláspontot foglalnak el a parlamenti vitában. Az előző ciklusban a közigazgatási perrendtartás hatálybalépésével megalkotásra került Magyarország első önálló közigazgatási perjogi kódexe, azonban az elkülönült közigazgatási bíráskodás szervezeti alapjainak megteremtésére - sz intúgy ahogy miniszter úr kitért rá - a parlamenti szükséges többség hiányában nem kerülhetett sor, éppen ezért szükséges itt is a választók felhatalmazását, az országgyűlési választásokon kapott felhatalmazását ennek a véglegesítésére is felhasználni.
