Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 5. kedd - 6. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
142 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Azzal, hogy az Országgyűlés 2011ben elfogadta az új Alaptörvényt, egy régi adósságot rendezett. Ön ezekről az előzményekről nem beszélt. Ha nem tette volna, akkor Magyarországnak még mindig olyan alaptörvénye, al kotmánya lenne, amelyet 1949ben fogadtak el, és 1989ben csak módosítottak. Az előzményeket azért ilyen értelemben is érdemes feltárni. Ez az Alaptörvény fontos alapelveket fektetett le, amelyekről ön nem beszélt. Például adósságféket vezetett be, ami azé rt is fontos volt, mert az önök idején ötvenegynéhány százalékról 83 százalékra nőtt Magyarország adósságállománya. Az Alaptörvény alapján ma már külön védelemben részesülnek a nők, az idősek és a fogyatékkal élők. Önök ezekre a dolgokra hivatkoznak, de e z az Országgyűlés, ez a kormánytöbbség volt az, amelyik ezt Alaptörvénybe foglalta. (9.30) Bekerült a kisebbségek védelme is, a jelnyelv védelme, valamint a GMOmentesség is, és alkotmányos védelmet kapott a gyermeknevelés is. Tehát azt tudom ö nnek elmondani röviden, hogy ez az Alaptörvény kiállta az idők próbáját, függetlenül az elfogadása körüli politikai és leginkább ideológiai jellegű vitáktól. Azt is mondhatnám, hogy nincs olyan alaptörvénye európai országnak, amelyet annyi szervezet, annyi intézmény, annyi politikus nézett volna meg részletesen, mint a magyar Alaptörvényt. Úgyhogy ez az Alaptörvény tényleg kiállta az idő próbáját. Ön a végén elmondta a lényeget, mégpedig azt, hogy nem támogatják a mostani módosítást, bár ön szépen becsomago lta az álláspontját. De ilyen értelemben a tegnapi sajtótájékoztatójuk azért irányadó. Ezt az alaptörvénymódosítást önök nem támogatják. Ezzel kapcsolatban azért szeretném elmondani, hogy ha van oka a tragikus baloldali választási eredményeknek, akkor az az, hogy önök a meghatározó ügyekben mindig szembemennek a magyarok akaratával, legyen szó akár a munkahelyek védelméről vagy az adócsökkentésekről, a nemzeti ipar védelméről, önök dacolnak azokkal az egyetértési pontokkal, amelyek az elmúlt években létrej öttek Magyarországon. Erre pedig nem lehet győzelmet építeni, soksok kudarcot annál inkább. És most egy olyan alkotmánymódosítást támadnak, amelynek célja a biztonság erősítése, és amely egyértelmű következménye az áprilisi választási eredményeknek. Arró l van szó, hogy ez a módosítás megtiltaná az idegen népesség betelepítését Magyarországra, tehát védelmet jelentene a betelepítési kvóta ellen. Volt már ilyen javaslat, ön is emlékszik rá, 2016ban, akkor önök a kvótának még a létezését is letagadták a nép szavazási kampány során, hogy azután Brüsszelben szép csendben megszavazzák. Tavaly novemberben, amikor erről szavazni kellett az Európai Parlamentben, az önök képviselői megszavazták. És ha jól látom, még most is le akarják tagadni. Tehát hiába mondták el több millióan az elmúlt években Magyarországon konzultációkon, népszavazáson és a legutóbbi választáson, hogy nem kérnek a kvótákból, a baloldalt ez hidegen hagyja; csak azért is támogatják azt. Ez a lényeg, minden más csak jogi mellébeszélés és kibúvóker esés. A tegnapi állásfoglalásuk alapján azt is tudjuk, hogy a Stop Soros törvénycsomagot sem támogatják, ezzel azok oldalára állnak, akik szervezik és elősegítik az illegális bevándorlást Magyarországon. Ami egyébként a gyülekezési joggal kapcsolatos felve téseiket illeti a mostani alkotmánymódosítási javaslattal kapcsolatban, azért furcsa, hogy ezt önök hozzák föl. Amikor az MSZP volt kormányon, akkor még csak tüntetni sem lehetett a Parlamentnél. Kordonokkal kerítették körbe a Parlamentet. Ma ezt szabadon meg lehet tenni, tegnap is volt tüntetés. És amikor egyébként a baloldal volt kormányon, akkor gumilövedékkel védték, nem a demokráciát, hanem saját hatalmukat. Tehát ennyit a gyülekezési jogról. Önök is nagyon jól tudják, hogy a gyülekezési jogot Magyaror szágon semmi sem veszélyezteti, a jövőben is bárki elmondhatja a véleményét, miképpen eddig is elmondhatták; persze kivéve a baloldali kormányzás időszakát, amikor nem ez volt a helyzet.
