Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. június 4. hétfő - 5. szám - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: - ELNÖK:
122 ELNÖK: Államtitkár úr következik a kormány nevében. Parancsoljon! FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Először is köszönöm azt a konstruktív hozzáállását a Magyar Honvédség fejlesztéséhez, amit felszólalásának a végén megjegyzett és elmondott, ami nagymértékben egybeesik a magyar kormány állásp ontjával. Az 184849es forradalom és szabadságharc története egyike a magyar történelem legfontosabb eseményeinek. Az ország ebben a másfél évben tette meg a lépéseket a feudális rendszerből a polgári társadalom felé . Minderre egy nagy európai forradalmi folyamat keretében került sor, s a magyar és a nemzetközi események mindvégig kölcsönhatásban voltak egymással. A német és az olasz egységmozgalom, az egységes Lengyelország megteremtésének, a Habsburg Birodalom föder atív átalakításának kísérlete mindmind befolyásolták a magyarországi eseményeket, és a magyar forradalom és szabadságharc is hatással volt ezek esélyeire. A modern magyar hadsereg megalakulása 1848. május végére tehető, amikor Batthyány Lajos minisztereln ök utasítására felszereltek tíz reguláris gyalog zászlóaljat, amelyet már a hivatalos iratokban is honvédségnek emlegettek. A magyar állam ellen irányuló külföldi agresszió fenyegetése és a belső nemzetiségi fegyveres mozgalmak veszélye miatt Kossuth Lajos kérésére 1848. július 11én Pesten az országgyűlés képviselői 200 ezer újoncot és 42 millió forint azonnali hatályú hadihitelt szavaztak meg, hivatalosan is létrehozva ezzel a nemzet reguláris erejét, véderejét, az idén 170. születésnapját nagyszabású ren dezvénysorozattal ünneplő Magyar Honvédséget. A korszak egyik legliberálisabb jobbágyfelszabadító törvénye Magyarországon született, az ország rövid időn belül európai színvonalú hadsereget teremtett, és 1849. július végén a legtöbb európai országot megelő zve a magyar parlament törvényjellegű határozatot alkotott a nemzetiségek és a zsidó lakosság emancipációjáról. Az 184849es szabadságharc, a Habsburgok trónfosztása és a szabadságharc történéseit mindannyian ismerjük. A ’48as honvédsereg szervezését, sz ervezetét, mind pedig működési elveit tekintve a kor színvonalán állt. Ez volt az az év, a csudák éve, írta Tompa Mihály költő erről az eseménysorról, a forradalom és szabadságharcról. Különös játéka a sorsnak, hogy csupán néhány nappal a gyászos trianoni diktátumot visszaidéző nemzeti összetartozás napja előtt, május utolsó vasárnapján emlékezünk azokra a katonahőseinkre, akik közül sok százezren adták az életüket azért, hogy soha ne érhesse a magyar nemzetet ekkora gyalázat. A magyar hősök emléknapjának g ondolata a nagy háború idejéből származik, 1915ben báró Ebele Ferenc vezérkari őrnagy a frontról levélben javasolta, hogy az országgyűlés hozzon egy törvényt, amellyel az állam minden községében egy szép kőemléket állít, amelyre az elesett hőseit név szer int bevési, és ez 1916 végén a koronázása előtt álló IV. Károly király és gróf Tisza István beterjesztése alapján elfogadásra került. Innentől kezdve mindig megemlékezünk a hőseinkről, megemlékezünk azokról a nagyszerű emberekről, akik vérüket, életüket ad ták a haza védelme érdekében; és ez természetesen vonatkozik a második világháború hősi halottaira, katonaáldozataira is. Az első állami szintű rendezvényre 1990ben került sor. 2001ben a hősök napját visszaemeltük az állami ünnepek sorába. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezen a napon a magyar hadtörténelem valamennyi háborújában harcoló és életét adó katonahőseinkre és az ő hiányukat elszenvedni kényszerülő itt maradt áldozatokra, szülőkre, testvérekre, feleségekre és gyermekekre is emlékezünk. Az utódok kötelező nagyvonalúságával nem teszünk különbséget harcos és egyszerű áldozat között. Számunkra, emlékezők számára valamennyi háborúban elveszített élet hősi áldozat a magyar nemzet oltárán. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK:
