Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. február 21. szerda (270. szám) - Változás kell Magyarországon! - Valóság a propaganda mögött, avagy mentsük meg a háziorvosi ellátást és az önkormányzatiság jövőjét, biztos megélhetést az önkormányzati dolgozóknak!” című politikai vita - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
247 százalékát fedik le. Ezen előbb felsorolt források is nagyon nagyrészt, valljuk be, egyfajta pártfinanszírozá sok. Tehát a hűbérurak a saját vazallusaik között elosztják a pénzt. Ez egy rendkívül igazságtalan, és azt kell hogy mondjam, nagyon káros tevékenység, mert a feudalizmusba oltott kommunizmust vagy a kommunizmusba oltott feudalizmust - ezt mindenki döntse el, hogy melyik, ami leginkább érthető számára - tartja fenn, és egy olyan szolgalelkűséget kényszerít rá a kistelepülések vezetőire, ami generációról generációra öröklődik tovább, és egy nagyon nem jó, nagyon káros folyamat. Ezzel szemben mi az élhető vid ék programját szeretnénk majd megteremteni, amely a településfejlesztés több ezer éves hagyományát szeretné visszahozni. Magyarul egy igazságos, áttekinthető és valóban megalapozott forrásfelhasználásról szeretnénk beszélni. Sajnálatos tény, hogy önök pont a TOPforrásoknak a 90 százalékát már előre lekötötték és ilyen módon tehát el is költötték. Tehát ezáltal egy jövendőbeli, mondjuk, Jobbikkormánynak a döntési szabadságát erősen beszűkítették. De én azt gondolom, hogy van, hiszen a jelenlegi költségveté sben is van még olyan értelemben mozgástér, hogy ezt bizonyos értelemben ki lehessen korrigálni. Még ehhez tartozik a bírságok és jutalmak problémája is, amit rendkívül gyermekded módon old meg most a jelenlegi kormányzat, mert a MÁK, a kormányhivatalok, a z ÁSZ, mindmind visszaélésszerű módon, gyakorlatilag folyamatosan zaklatják az ellenzéki vezetésű városokat, önkormányzatokat, és sok esetben jelentős, szinte mármár elviselhetetlen nagyságrendű bírságokat állapítanak meg, míg más források tekintetében v iszont a kormányközeli településeket, településvezetőket pedig jelentősen jutalmazzák. Úgy gondolom, mindenképpen meg kell változtatni ezt a beteg rendszert, és a törvények betartása, a szabályszerű, átlátható és fenntartható gazdálkodás lehet csak az egye tlen mértéke annak, hogy mely önkormányzatokat bírságolunk, ha nem szabályszerűen működnek, és melyeket jutalmazunk, illetve segítünk adott esetben, mondjuk, önhikivel vagy rendkívüli önkormányzati támogatással. (11.50) Kell szólni mindenképpen az intézmén yi keretek beszűkítéséről is, például így az oktatás államosításáról is. Épp a tegnapi napon döntött ez a Ház arról, hogy a tordai vallásbéke 1568as évfordulójának a tiszteletére a vallásszabadság napjává teszi február 20át. Az a bizonyos dokumentum, ami t akkor annak idején 1568ban az erdélyi rendek elfogadtak, nemcsak - ahogy egyébként tegnap el is hangzott - a szabad papválasztás mellett tette le a voksot, hanem a szabad tanítóválasztás mellett is. Hiszen az önkormányzatiságnak például többek között ez is az egyik alapja, hogy minden település, minden kisebbnagyobb közösség saját maga dönthessen a tekintetben, hogy hol milyen módon akarja az oktatást megszervezni. Nagyon sajnálatos, hogy míg a tegnapi napon elfogadott dokumentum kapcsán nagy volt az eg yetértés, pont ennek a dokumentumnak a XXI. századi megoldása, magyarul, hogy minden önkormányzatnak legyen meg a lehetősége saját maga eldönteni, hogy milyen oktatási rendszert akar fenntartani, és ehhez az állam a lehető legtöbb támogatást adja oda a tel epüléseknek, igen, ha kell, a kistelepüléseknek is, éppen ez nem valósul meg. Tehát hiába tiszteljük mi az elődeink nagy és komoly hagyományát, ha éppen napjainkban mi magunk nem akarjuk ezt aprópénzre váltva, de megoldani. Mi azt gondoljuk, hogy igenis fo ntos lehet és fontos kell legyen, hogy az önkormányzatoknak az önálló iskolafenntartás jogát visszaadjuk, nyilván lehetőségként megfogalmazva, és még egyszer hozzáteszem: ehhez a megfelelő mértékű állami támogatást hozzá kell tenni. Az egészségügyi rendsze r részleges államosítása is idetartozik, az intézményi keretek jelentős szűkítéséhez, de erről már Lukács László képviselőtársam beszélt, tehát ezt nem akarom különösebben kifejteni. Ugyanakkor azért azt hozzátenném, hogy a szociális rendszernél is látunk egy nagyon erős központosítást. Tehát most már a feladatellátás megszervezése nem helyi szinten történik, hanem
