Országgyűlési Napló - 2018. évi tavaszi ülésszak
2018. február 20. kedd (269. szám) - A Lengyelország melletti kiállásról Brüsszel nyomásgyakorlásával szemben című határozati javaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
110 Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Mint a lengyelmagyar barátságnak a nagy és őszinte híve, nagy érdeklődéssel olvastam az országgyűlési határozati javaslatot, és annál nagyobb érdeklődéssel hallgattam a pátoszos történelmi áttekintést, amit főleg KDNPs képviselőtársaim és fideszes képviselőtársaim megtettek Szent Kingától, Sobieski Jánoson át egészen Bem apóig. A pálos rendről, 1956ról, sok mindenről volt itt szó, de ahogy arra Németh Zsolt képviselőtársam felhívta a figyelmet, itt nemcsak arra kell koncentrálni vagy nem arról kel l beszélni, ami benne van ebben a határozati javaslatban, hanem arról nem szabad beszélni, ami nincs benne ebben a határozati javaslatban. Na most, ebből a határozati javaslatból sok mindent ki lehet olvasni, de azt nem, hogy valójában milyen ügyben marasz talták el Lengyelországot, a konkrét ügyről, aminek kapcsán Lengyelországgal szemben elindult az Európai Unió eljárása, arról vajmi keveset lehet megtudni ebből a dokumentumból. Történelmi áttekintést kapunk belőle, sok pátoszos fordulatot kiolvashatunk be lőle, de magával a konkrét esettel, a konkrét eljárással kapcsolatban nagyonnagyon kevés dolog derül ki ebből az országgyűlési határozati javaslatból. Magam is úgy gondolom, hogy a lengyelmagyar barátság, a két ország történelmi szövetsége egy olyan erős kötelék, amire építeni kell, Magyarországnak nagyon meg kell becsülnie azt, hogy vannak évszázadokon, sőt évezredeken átnyúló kapcsolatai itt Európában, amire lehet építkezni, és ezek nagyon szilárd alapjait jelentik a gazdasági, kulturális, adott esetben politikai együttműködéseknek is. Én magam nagyon nagy híve vagyok annak, hogy kis országként szövetségesekkel, regionális szövetségesekkel - Lengyelországgal akár együttműködve , a saját érdekeinket összefogva jelenítsük meg az olyan nemzetközi intézmény ekben is, mint amilyen az Európai Unió. Ennek lehet a formája akár a visegrádi négyek együttműködése vagy bármilyen más középkeleteurópai összefogás. De az, amiért ez a javaslat idekerült, az, amiről itt most beszélünk, és aminek kapcsán az Európai Unió elmarasztalta Lengyelországot, az nem szerepel ebben a dokumentumban, az nincsen részletesen kifejtve, nem derül ki ebből az országgyűlési határozati javaslatból. Pedig az igazságszolgáltatás átalakítását első körben nem az Európai Unió, nem a brüsszeli bü rokraták kritizálták, hanem első körben maga a lengyel alkotmánybíróság, és Lengyelországon belül is a jelenlegi kormány lépéseinek nagyonnagyon erős kritikusai voltak. Önök a meggyőződésem szerint kihasználják ezt az alkalmat arra - ráadásul kampányidősz akban, az időzítése is igen beszédes ennek az előterjesztésnek , ezt az eljárást arra, hogy a saját politikájukat igazolják, azt a politikát, amely az elmúlt nyolc évben a demokráciát, a jogállamiságot és a többpártrendszernek a felszámolását jelenti. Ez egy veszélyes politika, és nagyon óvom önöket attól, hogy ebben a politikában ezt nemzetközi színtérre kivigyék, és adott esetben más országokkal szövetségben, egymás vállát lapogassák, és egymás támogatásáról biztosítsák kölcsönösen egymást, ugyanis ezekr ől a lépésekről minden országban a választópolgárok meg fogják hozni a maguk döntését. Teljesen fölösleges a diplomácia síkjára terelni ilyen kérdéseket akkor, amikor Magyarországon április 8án, Lengyelországban kicsit később maguk a választópolgárok fogn ak véleményt alkotni arról, hogy annak az adott kormánynak a négy- vagy nyolcéves tevékenységéről mit gondolnak. Az emberek alapvetően nem a konfliktust keresik, nem szeretik a konfliktuskereső politikát. Azt természetesen szeretik, ha egy határozott kormá nya van egy országnak, amely adott esetben a nemzeti érdeket megvédi, de itt ebben az esetben nem erről van szó, hanem egy öncélú konfliktuskeresésről, amely aztán a belpolitikában a tábor mozgósításának célját szolgálja. Igencsak vicces az, amikor önök a szuverenitás és a függetlenség védelmezőjének a szerepében tetszelegnek, és arról tartanak itt előadást a parlamentben, hogy hogyan kívánják meggátolni az Európai Unió központosító törekvéseit, az egyesült Európának, az európai egyesült államoknak a kialak ulását hogyan próbálják megakadályozni. Én nagyon örülök, hogy erre a szerepre rátaláltak, és a nemzeti szuverenitás védelme, a függetlenség védelme legalább retorikai szinten bekerült az önök
