Országgyűlési Napló - 2018. évi téli rendkívüli ülésszak
2018. január 30. kedd (267. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
9 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tis ztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Asszony! Egyetértünk, ebben az országban arra van szükség, hogy az emberek nyugodtan dolgozhassanak, arra van szükség, hogy mindinkább a gazdaság teljesíteni tudjon, és a gazdaság teljesítőképességéből, a befolyó adókból az állami alkalmazottak bére emelkedhessen, és természetesen mindazok, akik a gazdaság bármely szegmensében dolgoznak, a megfelelő bért elérhessék. A magyar kormány nagyon sokat tett annak érdekében, hogy az ország teljesítőképességét figyelembe vé ve (Dr. Szél Bernadett: Választ! Választ kérünk!) , az országot nem eladósítva a béremelések megtörténjenek. Az állami szféra számos területén bevezetésre kerültek az életpályamodellek, amelyek segítségével mind a rendvédelmi szervezeteknél, az egészségügyb en, a szociális területen is jelentős béremelések történtek. Nem mondjuk azt, sosem állítottuk azt, hogy ez elég, nyilvánvalóan a bérek emelése továbbra is nagyon fontos, és az a gazdaságpolitika, az a politika, amelyet folytatunk, az meg is teremti az ala pját, a lehetőségét annak, hogy a bérek tovább emelkedjenek. Megszületett a megállapodás a minimálbér folyamatos emelésével, amely kihat a gazdaság egészére, kihat az állami szektorra és természetesen kihat a magánszektorra is. Ugyanakkor az is nyilvánvaló , hogy a gazdaság teljesítőképességének növekedése, a hatékonyság növekedése lehetővé tette azt, hogy a versenyszférában a bérek folyamatosan emelkedhetnek. Az önkormányzati szektor, az önkormányzati rendszer nagyon fontos részét képviseli a magyar demokrá ciának, az önkormányzati rendszer stabilan és az ország polgárait kiszolgálva, a közszolgáltatásokat eljuttatva jól működik. (13.30) Ezt most már elmondhatjuk, bár 2010 előtt ezt nem mondhattuk el, hiszen az Állami Számvevőszék 2009es jelentése alapján az azt megelőző hat évben az önkormányzati szektorból több mint 1900 milliárd forintnyi forrást vont ki a kormányzat, és ezzel lehetetlenítette el az önkormányzatokat, ezzel érte el azt, hogy az önkormányzatok rákényszerültek a saját vagyontárgyaik értékesít ésére, illetve a hitelfelvételre. 2010 után, látva ezt a tarthatatlan állapotot, a kormány rendezte az önkormányzati hiteleket. Több mint 1300 milliárd forinttal biztosítottuk azt, hogy az önkormányzatok visszanyerjék a döntési szabadságukat, lehetőségük l egyen arra, hogy a működést és a fejlesztéseket saját forrásokból megvalósítsák. Ezen túlmenően azok az önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el, azok egy támogatási rendszer keretén belül három év alatt mintegy 40 milliárd forint értékben hozhattak létre fejlesztéseket. (Dr. Szél Bernadett: Illetményalap, államtitkár úr!) A feladatmegosztás újragondolása és a feladatfinanszírozás átalakítása megteremtette a mozgásteret az önkormányzatoknak, többek között az önkormányzati dolgozók illetményének a rendezésér e is, és megteremtette a lehetőséget arra is, hogy az önkormányzatok rendszerszerűen működésképesek legyenek, és ma már elmondható, hogy immár harmadik éve az önkormányzati rendszer minden gazdasági év végén pozitív szaldóval zár, tehát többletbevétellel z árhatnak. A költségvetési törvény lehetővé teszi 2018tól, hogy az önkormányzatok saját maguk határozzák meg az illetményalapot. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatok az elmúlt években rendkívül különböző módon oldották meg azt, hogy az arra érdem esnek tartott munkatársaiknak az alapilletményhez képest eltérő béreket biztosítsanak. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ti ott se voltatok, igaz?) Lehetővé tette a rendszer azt, hogy 2030, illetve 50 százalékos eltérítéssel illessék a dolgozókat, illetve mo st már az illetményalap emelése is lehetséges. Elmondható az, hogy az önkormányzatok felelősséggel tudnak dönteni arról, és a náluk maradt többletbevételek lehetővé is teszik a többségnek, hogy az illetményeket (Dr. Szél Bernadett: Ez nem igaz!) megfelelő módon eltérítsék. Az ön által említett sztrájk esetén jól látható, hogy olyan helyeken is sztrájkoltak, ahol például az eredetileg az illetményalap szerinti 460 ezer forintos bér helyett 700 ezer forintot kap az adott besorolású dolgozó, illetve 400 ezer f orint fölötti bért kapott, ahol 290 ezer forint az eredeti
