Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - A jogtipró ukrán oktatási törvény elítéléséről és az ellene való fellépésről szóló határozati javaslat összevont vitája - NÉMETH ZSOLT
92 ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyarukrán kapcsolatok az elmúlt két hétben nagyon nehéz időt éltek meg , és ez különösen annak fényében szomorú, hogy 1991ben Magyarország az elsők között volt, amely ország elismerte a független Ukrajnát, és a kijevi magyar nagykövetség is talán az első külföldi magyar nagykövetség volt, amely megnyitotta kapuit. Az elmúlt bő két és fél évtizedben nagyon nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a segítsük a mindig nehéz helyzetben lévő Ukrajnát. Így volt ez elmúlt években is, amikor Ukrajna egy katonai agressziónak az áldozata lett. Ebben az időszakban különösen is fontosnak ére ztük, hogy hangsúlyozzuk és demonstráljuk azt a fajta támogatást és szolidaritást, amit Ukrajna irányában Magyarország táplál. És számtalan megnyilvánulási formája volt ennek az időnek, de azért most is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy Magyarország egyé rtelműen elítéli a területi katonai agressziót Ukrajna ellen, és az ország szuverenitását és területi integritását maximálisan tiszteletben tartjuk. Az elmúlt években számtalan nagyon konkrét formája volt a szolidaritási megnyilvánulásainknak. A legutóbbi időszakban jelentős összegben kifejezhető humanitárius támogatást nyújtottunk Ukrajnának. Az elmúlt nyáron is több száz gyermek üdült Magyarországon, nemcsak Kárpátaljáról, hanem a donyecki, keletukrajnai területekről, és a diplomáciai támogatás is az elm últ időszakban annyira hangsúlyos volt Magyarország részéről, hogy bátran mondhatom, Ukrajna nem nyerte volna el vagy nem nyerte volna el ilyen korán példának okáért a vízummentességet az Európai Unió irányában. A társulási megállapodásnak a hatálybalépése idén szeptember 1jén történt. A társulási megállapodás hatályba léptetéséért is egyértelműen felléptünk. És úgy gondolom, az alapszerződésben fektettük le azt a támogatáspolitikát, amely az elmúlt napokig meghatározta Magyarország Ukrajnapolitikáját. Úg y gondolom, hogy ugyanakkor az a megfogalmazás, amit a magyar külügyminiszter alkalmazott, hogy Magyarország hátba szúrva érzi magát az oktatási törvény elfogadása miatt, mégis pontosan írja le azt, amit meg is fogalmazhatnánk talán úgy is, hogy az alapsze rződés megkötésétől eltelt bő két és fél évtizedes időszakot öleli fel, és fölvetődik bennünk a kérdés jogosan: van értelme ennek az alapszerződés által kijelölt politikai vonalvezetésnek, van értelme ezt a fajta szomszédsági politikát folytatnunk? Hiszen értetlenül állunk az előtt az oktatási törvény előtt, amit elfogadott az elmúlt időszakban az egyébként magát az európai normák képviselőjének és az euroatlanti integráció elkötelezettjének tekintő kormánykoalíció. Voltak már aggasztó jelek, hiszen ne fele djük el, hogy ez az új parlament a nyelvtörvény megkérdőjelezésével kezdte el a működését, de akkor, két évvel ezelőtt a nemzetközi közösségnek az erélyes és egyértelmű fellépése eredményeképpen az ukrán elnök nem írta alá a nyelvtörvénnyel kapcsolatos áll áspontot. Azóta nagyon sok, annak a felfüggesztését, illetőleg azokat a javaslatokat, amelyeket benyújtottak az eddigi nyelvtörvény helyettesítésére, nem fogadta el végül is az ukrán verhovna rada. Nem tehetünk mást, mint hogy egyértelműen elítéljük azt az oktatási törvényt, amit két héttel ezelőtt fogadott el az ukrán parlament, amely egyszerűen arról szól - hogyha nagyon konkrétan akarjuk megfogalmazni , hogy megpecsételi 80 magyar oktatási intézmény sorsát, így alapiskolák sorsát, középfokú oktatási int ézmények sorsát, illetőleg az Ungvári Egyetem magyar karának a sorsát. Úgy gondolom, tisztelt képviselők, képviselőtársaim, hogy akkor, amikor ezt a törvényt Ukrajna elnöke úgy védi, hogy Ukrajnának szent joga az anyanyelvű oktatás - mint ahogy tegnap hall hattuk , akkor csendesen, halkan hadd tegyük föl azt a kérdést, hogyha Ukrajnának szent joga az anyanyelven való oktatás, akkor az Ukrajnában élő nemzeti közösségeknek, az ott élő magyarságnak nem szent jogae az anyanyelven való oktatás megszerzett jogán ak a további gyakorlása. Az öt parlamenti párt fontosnak tartotta, hogy a törvény elfogadását követően ötpárti egyeztetésen kifejezzék a közös tiltakozásukat ezzel a törvénnyel kapcsolatban. És abban is megállapodtunk, hogy nemzeti ügyhöz méltóan fogunk eb ben a kérdésben az elkövetkezendő
