Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 17. kedd (247. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
815 Bátrabb és tisztább lenne, ha elmondanák, hogy önöknek van egy politikai elképzelésük egy általam egyébként nem létezőnek tartott tervről, és ezen politikai kampány részeként az ország egyik legmagasabb színvonalon működő felsőoktatási intézmén yét támadják. Mert ha szakmai lenne a törvény - mégiscsak egy felsőoktatási intézményről van szó , az azért mégiscsak elvárható lenne a mindenkori magyar kormánytól, hogy az oktatási ügyekkel foglalkozó tárca, ezen belül például a felsőoktatással foglalko zó államtitkárság képviseltesse magát. De én az Igazságügyi Minisztérium tisztelt államtitkárán kívül egy árva kormánytagot nem látok, amiből azt a következtetést vonom le, hogy önök is úgy gondolják, hogy önmagában az oktatásügyhöz és a felsőoktatáshoz az égadta világon semmi köze nincsen ennek a módosításnak, és ezt helyesen is látják. Történetesen, megismétlem, ez egy politikai törvény. Ilyen politikai törvény, amelyet ráadásul az akadémiai felsőoktatási szférába bújtatnak el, nem is volt vitás, hogy nem zetközileg is ilyen visszhangot vált ki. Ez a törvény, tisztelt államtitkár úr, rossz az intézményeknek, rossz a magyar felsőoktatásnak, és rossz az egész országnak. Ezért, ha bárminemű módosítást el lehet képzelni ezen a törvényen, az egy és kizárólag egy , hogy ezt visszavonják. Ezért most szeretném jelezni, hogy a MSZP frakciója a módosítást nem fogja elfogadni, egyetlenegy megoldást tart megfelelőnek, hogy ezt az álságos, szakmainak álcázott politikai törvényt, amely kárt okoz a magyar felsőoktatásnak, k árt okoz országunk nemzetközi tekintélyének, azonnali hatállyal visszavonják. A módosítás tartalmi része, amely történetesen nem más, mint egy határidőmódosítás, és önök valamiféle kegyet gyakorolva, legalábbis azt mutatva állítják be ezt a módosítást, ho gy az intézmény az önök által erőszakosan szabott feltételeket ne a következő év első napjára, hanem 2019 első napjára teljesítse, nos, az eredeti célkitűzésük már akkor szakmaiatlan és nevetséges volt, amikor beterjesztették. Ezt a törvényjavaslat, a törv énymódosítás eredeti vitájában jeleztük is. Önök olyan időpontokat szabtak meg, amelyek, egy kicsit is ismerve a felsőoktatási akadémiai élet természetességét, történetesen, hogy a transzatlanti világban július közepétől szeptember közepéig egyszerűen ninc sen oktatás, ezt mindannyian, akik egyetemre vagy főiskolára jártak, tapasztalhatták. Történetesen ezért lubickolhattak a Balatonban például augusztusban, hacsak nem pótvizsgára utalták önöket, merthogy a felsőoktatásban sem Magyarországon, ebben az esetbe n az Egyesült Államokban sincsen augusztusban például akadémiai szezon. Olyan határidőt szabni tehát, amely határidőn belül több hónap teljes egészében passzívnak minősül, hiszen tárgyalásokat folytatni arról egy meghatározott intézménnyel, hogy együttműkö dés, vagy az önök törvényét teljesítő együttműködés legyen, miközben az intézmény ténylegesen a nyári hónapokban nem működik, nem folytat oktatást, apparátusa hasonló szinten szabadságon van, teljesen lehetett látni, hogy nem megfelelő. Ehhez képest az a m ódosítás, amelyet most benyújtanak, hogy egy évvel meghosszabbítják ezt a bizonyos határidőt, szintén sokkal inkább politikainak tűnik, mint szakmainak, mert hogyha szakmai lenne az elhatározásuk, tudnák, hogy egy ilyen megoldás nem növeli a stabilitást, h anem a bizonytalanságot növeli. Annak az intézménynek a majdani hallgatói, akik példának okáért a 201819es tanévre fognak jelentkezni, ezt a jelentkezést 2018 tavaszán kell megejteni, egy olyan intézménybe adják be, adnák be a jelentkezésüket, amelynek s orsa az önök kezében van, kiszámíthatatlan, a jogbiztonság teljes módon nélkülözve van ebben az esetben. Miért gondolják, hogy kegy az, meghosszabbítani egy instabil helyzetet? Miért gondolják, hogy az intézmény számára az jó, hogy a bizonytalanságot abban , amit a leginkább elkerülni kívántak, hogy legyen világos, önök mit akarnak egy Magyarországon magas színvonalon működő felsőoktatási intézménnyel, nem lezárja, hanem történetesen megnyújtja? Ez nem jó az intézménynek, és azoknak a családoknak, legyenek e zek magyar családok vagy éppenséggel a környező országokban, épp távoli országokban gondolkodó családok, akik azon törik a fejüket, hogy gyermekük vagy éppenséggel maga a jelentkező melyik intézménybe adja be a jelentkezését, az nem egy pozitív szempont, h ogy egyébként az önök által fönntartott instabil helyzetet, a bizonytalanságot egy évvel meghosszabbítják. Szakmai értelemben tehát, ha ez lenne a megoldás, akkor azt
