Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 17. kedd (247. szám) - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája
809 Ahogy a képviselő úr is említette, az ukrán fél érvelésének középpontjában az áll, hogy az államnyelv ismeretét segítse elő, azonban ahogy ön is megállapította, a kettőnek tulajdonképpen nincs egymásh oz köze, hiszen ahogy elhangzott, közel tíz éve érvelnek a kárpátaljai magyar szakmai szervezetek, pedagógusszervezetek azzal, hogy az ukrán nyelv metodikája, oktatásának módszere nem alkalmas arra, hogy a nem ukrán anyanyelvű diákok ezt kellőképpen elsajá títsák. Ugyanakkor viszont sajnos az oktatási hatóságok, a politikusok ezt folyamatosan figyelmen kívül hagyták. Tehát valóban az lenne a cél, hogy egy olyan oktatási metodika alakuljon ki egy rossz oktatási törvény helyett, amely elősegíti azt, hogy a nem ukrán nemzetiségűek is kellőképpen elsajátítsák az ukrán nyelvet. Kárpátalján 71 iskolában zajlik magyarul oktatás. Ezeket az intézményeket az új törvény gyakorlatilag a létükben fenyegette meg. Félő, hogy azokra a tanárokra, akik ezekben az iskolákban ta nítanak, elbocsátás vár, a kárpátaljai magyar fiatalokat pedig az identitásvesztés felé tereli az új törvény, amely jelentős mértékben leértékeli az anyanyelv értékét és használati lehetőségeit. A kormány alapvető álláspontja az, hogy a határon túli magyar okkal kapcsolatos ügyekben azt tesszük, amit jelen esetben a kárpátaljai magyarok és általában a határon túli magyarok kérnek. Tehát amíg a helyi magyar közösség úgy érzi, hogy nem elégedett a helyzettel, addig mi sem mondjuk azt, hogy rendben van a helyze t. Ha azt kérik, hogy ne hátráljunk, akkor nem is hátrálunk meg. Tehát ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezéséig Magyarország továbbra is azt az álláspontot vallja, hogy nem támogatja sem azokat az ukrán kezdeményezéseket, sem azokat az Ukrajna számára f ontos ügyeket, amelyeket bármely fórumon előterjesztenek. Így addig, amíg ez a helyzet nem rendeződik, addig ebben a vitában mi egyértelműen a kárpátaljai magyarság mellett tesszük le a voksot. Magyarország kezdeményezte a tegnapi napon, október 16án az u niós külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán, hogy az EUUkrajna társulási megállapodás felülvizsgálata történjen meg, mivel álláspontunk szerint Ukrajna súlyosan megsértette ennek a megállapodásnak a 4. cikkelye (e) pontját. Az az elvárásunk, hogy a T ársulási Tanács decemberi ülésén az Európai Unió tűzze napirendre ezt a kérdést, hiszen a társulási megállapodás is kimondja, hogy Ukrajnának kötelessége a kisebbségi jogok védelme és erősítése, ehelyett azonban, úgy véljük, hogy jelen pillanatban azok dur va megsértése zajlik. A társulási szerződés megszegése szankciókat vonhat maga után, hiszen magához ehhez a megállapodáshoz egy szabadkereskedelmi megállapodás is tartozik, ami megnyitotta korábban az EUs piacokat Ukrajna számára. A tegnapi tanácskozás ör vendetes tapasztalata volt, hogy sem Federica Mogherini főképviselő, sem Johannes Hahn, a szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos nem emelt semmilyen kifogást a magyar javaslat ellen, és mivel ezeket a napirendi javaslatokat az uniós Bizottság terjeszti elő, így reményeink vannak arra és úgy készülünk, hogy az ukrán oktatási törvény ügye napirenden lesz decemberben a Társulási Tanács ülésén. Végezetül szeretném leszögezni, hogy továbbra is nyitottak vagyunk a kétoldalú viszonyba n bármilyen konzultációra, azonban ennek fontos előfeltétele az, hogy Ukrajna a kisebbségek számára sérelmes részeket visszavonja vagy felfüggessze az oktatási törvényben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) (10.00) ELN ÖK : Köszönöm szépen, Íjgyártó István államtitkár úr. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
