Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 17. kedd (247. szám) - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés a Gárdonyi Géza-emléknapról - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - NÉMETH ZSOLT (Fidesz):
807 A kormányzat többek között anyagi segítséggel is tudja a családokat szolgálni. Egyik jele ennek a növekvő segítségnek, hogy míg 2010ben jóval alacsonyabb volt ez a szint, és az Európai Unióban is a felmérések szerint a GDP 2,5 százalékát fordítják családtámogatásokra, a jövő évi költségvetésünk már a GDP 4,8 százalékát családtámogatási cé lokra irányozza elő. Ha összeadom az elmúlt évek támogatásait, akkor azt láthatjuk, hogy a pénzbeni - csak a pénzbeni - támogatások, amit a családoknak nyújtunk, és a családi kedvezmények együttesen nyolc év alatt 1700 milliárd forintot hagytak a családokn ál, ami talán így nem is érthető szám. De az viszont igen, hogy ha átlagosan egy családra vetítem az elmúlt nyolc esztendő - ha a jövő évi költségvetést is beleszámolom - pozitív változásait, ez családonként 1 millió 558 ezer forint pluszforrást jelent. És hogy mennyit spórolnak a családok a rezsicsökkentéssel, kiki még mellé hozzáadhatja. A családtámogatások révén, adókedvezmények révén egy átlagos magyar családnál több mint másfél millió forintot hagytunk ott. Ez is a választás egyik tétje. Ha visszatérün k ahhoz a politikához, amit az ellenzék hirdet, akkor a családok most másfél millió forinttal hátrébb lennének. Fontos üzenetértéke van, hogy a családtámogatások belső szerkezete is megváltozott. Mi is azt mondtuk, hogy azokat támogatjuk elsősorban, akik g yermeket is vállalnak és dolgozni is szeretnének. Éppen ezért a családtámogatásokon belül, ebből a növekvő tortából - az egyre nagyobb tortából - megváltozott ennek a kettőnek, a munkaalapú és a munka nélkül is járó támogatásoknak az aránya. 2010ben 24 sz ázaléka volt munkához kötött a családtámogatásoknak, tehát aktivitást igényelt a család részéről mellette, és ez most 58 százalékra emelkedik 2018ra. Tehát kevesebb, mint egynegyedről bőven 50 százalék fölé emelkedik azoknak a családtámogatásoknak az arán ya, belső aránya, amelyek munkához kötöttek. Ezáltal is ösztönzünk mindenkit arra, hogy gyermeket is vállaljon és munkát is tudjon vállalni. Ez nyilván az adóterhek csökkentésével is még a továbbiakban is ösztönözhető. Sikeres a családi adó- és járulékkedv ezmény, hiszen a családok 95 százaléka igénybe tudja venni. Ez az a kedvezmény, ami a legtöbb családhoz eljut. És még egy dolgot engedjenek meg, hogy megemlítsek: a munkahelyvédelmi akciótervben különleges járulékkedvezményt nyújtottunk azoknak, akik kisma mákat szülés után foglalkoztatnak vissza a munkahelyükön. Átlagosan évente 38 ezer kismamának, 38 ezer családnak tudtunk segíteni, és 39 milliárd forintot költöttünk arra, hogy a munkába visszatérés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret le teltét.) a három év gyes - vagy kinek mennyi év gyes - után minél inkább zökkenőmentes legyen, és ne munkanélküliek legyenek (Az elnök ismét csenget.) a kismamák a gyermek vállalása után. Ez egy fontos eredmény volt. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Németh Zsolt, a Fidesz- képviselőcsoportból: „Az Európa Tanács is kiáll a kárpátaljai magyarság mellett” címmel. Ön é a szó, bizottsági elnök úr. (9.50) NÉMETH ZSOLT ( Fidesz ): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeptember 5én az ukrán parlament elfogadta az oktatási törvényt. Jó hír azonban, hogy október 12én az Európa Tanács parlamenti közg yűlése elfogadta a sürgősségi határozatát, amelyben kimondja, hogy az európai normákkal nem áll összhangban az ukrán oktatási törvény, súlyos visszalépés a kisebbségi jogok területén. Azt gondolom, mind az Európa Tanács, mind az Európai Unió normái tekinte tében ez egy kulcsfontosságú kérdés, hogy az adott intézkedések, amelyeket a tagállamok tesznek, visszalépést jelentenek vagy pedig nem az emberi jogok, illetőleg a kisebbségi jogok vonatkozásában. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése után bízunk abban, hogy az Európa Tanács másik szerve, a Velencei Bizottság is ki fogja majd mondani, hogy nincs összhangban az európai
