Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 9. hétfő (245. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
677 Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalá ssorozatom harmadik részéhez érkezve az okoseszközök oktatásban való még hatékonyabb bevonása és az elektronikus szavazási rendszer bevezetése után most az elektronikus közigazgatás teljes körű és hatékony megteremtéséről mint a Jobbik kifejezetten XXI. századi programpontjának egyik eleméről szeretnék néhány szót szólni. Több olyan XXI. századi jelenség létezik, amelyek kitörési pontok lehetnek Magyarország számára, az ország felemelkedéséhez járulhatnak hozzá. Az egyik ilyen lehetőség a közigazgatás ele ktronikus alapokra helyezése. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem új keletű dologról van szó, kétségtelen, hogy a kormány el is kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel, és tett is néhány apró, ez irányú lépést, de az elindult folyamatokból a lakosság sajnos keves et érzékelt, és elsősorban nem is a lakossági igények kielégítésére fókuszáltak, hanem inkább a hivatali működés megkönnyítését célozták. Márpedig, ha valami, akkor éppen az az elsődleges célja az eközigazgatásnak, hogy egyszerűsítése és kényelmesebbé, gy orsabbá tegye az állampolgár kapcsolatát az állammal az efelület segítségével. (14.50) A közigazgatás elektronikus alapokra helyezésének elindult folyamatát tehát még hatékonyabbá, észszerűbbé és átfogóbbá kell tenni, ugyanis - szintén ténymegállapítás és helyzetelemzés - kifogásolható a jelenlegi állapotoknál, hogy az elektronikus ügyintézés nem jár együtt például a papíralapú ügyintézés megszüntetésével vagy radikális csökkentésével, pedig az nemcsak az ember számára, de a környezet javára is jelentős mé rtékben szolgálna. Ugyanez a szemléletmód nyilvánul meg például Észtországban, ahol a kormány ülésein már 2000 óta, azaz 17 éve nincsen papír, lényegében az egész parlament sem használ papírt a működéséhez - 17 éve. Ez csak egy apró példa, amely jól mutatj a a két ország közötti különbséget, és azt, hogy még lenne hova fejlődnünk bővenbőven. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik mindezek jegyében határozottan azt mondja, hogy elég a bürokratizmusból és az elavult módszerekből. Régi adóssága már a kormányoknak, ho gy felszámolják a közigazgatás jelenleg is tapasztalható, túlbürokratizált, bonyolult és átláthatatlan jellegét. Gondoljunk csak arra, hogy rendszeresen, újra meg újra meg kell adni ugyanazokat az adatainkat, akárhányszor az ügyintézéshez fordulunk, vagy h ogy mennyi felesleges procedúrát okoz különböző igazolványok megújítása. A már említett Észtországban, amely úttörő és ékes példája a digitális fejlődésnek, az állampolgároknak egy adott adatot csak egyszer kell megadniuk. Ha valaki például biztosítást köt egy új autóra, akkor egyetlen olyan személyes adatot sem kell közölnie, amit egyszer valahol megadott, elég például csak az új autó meglétéről nyilatkoznia. De emellett számos olyan példa említhető, amit érdemes lenne itthon is bevezetni. De nézzünk egy m ásik példát! Miért ne lehetne Magyarországon is megvalósítható, hogy mindenki online adja be az adóbevallását, amely 5 perc alatt elkészíthető, ahogy szintén Észtországban ez működik? De idetartozik a legutóbbi felszólalásomkor taglalt eszavazási rendszer is, amely révén a világ bármely részéről le lehet adni a szavazatot, de az észteknél a gyógyszerreceptek és az egészségügyi bürokrácia is teljesen digitális. Fontos újítás lenne mindezek mellé az ekézbesítés is, vagyis hogy az elektronikus leveleket a hagyományos postai levelekhez hasonlóan ajánlott és tértivevényes formában küldje az állam vagy küldje az állampolgár az állam felé a hagyományos levél joghatásával. Ez sok milliárd forintnyi megtakarítást jelenthetne a feleknek. Ugyanígy az eközbeszerzés nél évi közel 15 ezer közbeszerzési eljárás digitalizálása több millió oldalnyi papír kinyomtatását tenné feleslegessé, átláthatóbbá és gyorsabbá tenné a folyamatokat. Nem utolsósorban komoly gazdasági jelentőséggel is bír az eközigazgatás. Észtország a G DP 2 százalékát takarítja meg évente az elektronikus közigazgatással. És az is sokatmondó tény, hogy tízszer több ügyet lehet intézni Észtországban digitálisan, mint Magyarországon.
