Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - Kunhalmi Ágnes (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Miért titkos a leendő Nemzeti Alaptanterv?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
58 Tisztelettel kérem, államtitkár úr, válaszoljon a következő kérdésekre. Kik és pontosan mire költenek el 2,4 milliárd forintot egy alaptanterv megírása során? Kérdezem továbbá államtitkár urat, bekerülneke bárhogy a Magyar Tudományos Akadémián zajló szakmódszertani, oktatáskutatási programok eredményei és következtetései a tantervelőkészítő munkába. Milyen szakmai vagy társadalmi előkészítő vita vagy munka előzte meg a tervezést? Mely diákokra, osztályokra, évfolyamokra, iskolatípusokra vonatkozik majd az új Nemzeti alaptanterv? Érvényes lesze a tanterv a szakgimnáziumokban és szakközépisko lákban tanulókra is? S végezetül: számíthate arra Magyarország, hogy kevésbé lesz túlterhelt és centralizált az új Nemzeti alaptanterv? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Képviselő asszony elhan gzott interpellációs kérdésére Rétvári Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Amikor a Nemzeti alaptantervet vagy bármit a fiatalok jövőjével kapcsolatban tervezünk, abból kell kiinduljunk, hogy a ma iskolába járó diákok kétharmada olyan munkahelyen fog dolgozni, amely munkahely ma még nem létezik, amely állást még nem találtak ki, ami még nem jött létre, amely majd tíz, húsz vagy harminc év múlva alakul ki, jön létre, de a ma iskolásait mégis arra kell felkészítenünk, hogy egy ma még nem létező munkahelyen töltsenek be állást és ott tudjanak helytállni. Éppen ezért fontos, hogy a Nemzeti al aptanterv előkészítése egy rendkívül széles körű konzultáción alapul. Az elmúlt időszak mind szakmai párbeszédben, mind szakértői párbeszédben igen intenzív időszak volt. Milyen kell legyen a Nemzeti alaptanterv? A fiataloknak mindenképpen versenyképes tud ást kell hogy adjon, amit meg is tudnak újítani az életük során, olyat, amely értékteremtő, hiszen mi nem hiszünk az értéksemlegességben, mi úgy gondoljuk, hogy fontos értékek mentén kell minden fiatalnak elköteleződnie, és fontos megismernie azt, ami a ne mzetet összetartja, és egy méltányos iskolára van szükség, amely nem mindenkinek ugyanazt adja, hanem akinek valamivel többre van szüksége, annak többet ad, akinek pedig nincs szüksége annyira, ott nem terheli túl a diákot. S az is fontos, hogy egy XXI. sz ázad elején lévő Nemzeti alaptantervet kell megalkotnunk, amely nem XX. századi, hiszen már más állapotában van a globalizáció, a digitalizáltság, illetőleg az egész bolygó fenntarthatósága. Éppen ezért azok a készségek is megvá ltoztak, amiket megkövetelünk mind a fiataloktól, mind pedig a tanároktól, hogy adják át ezeket a készségeket. Ezért kell a Nemzeti alaptantervben mind tartalmi, mind módszertani megújulást véghez vinni. Ami más lesz, mint a korábbi nemzeti alaptantervekbe n, az az elmélet, a gyakorlat és az alkalmazás viszonya, aránya egymással. Azért épül új alapokra ez, mert a megszerzett ismeretek, készségek használatára nagyobb hangsúlyt fektet az új Nemzeti alaptanterv, a tudás alkalmazására nagyobb hangsúlyt fektet, p ontosan azért, hogy a fiatalok minél inkább a gyakorlatban hasznosítható tudást is kapjanak mindamellett, hogy nyilván az alapműveltséget is megszerezzék az iskolai évek során. (16.50) Fontos, hogy legyenek oktatási szintek, nemzeti oktatási sztenderdek a 2., a 4., a 8. és a 12. évfolyamban, hogy ne maradjon le egy iskolában tanuló diák egy másikhoz képest. Nemcsak a NAT, de a kerettantervek kidolgozását és a pedagógusok felkészítését is tartalmazza az a projekt, amiről ön beszél. A Csépe Valéria miniszteri biztos professzor asszony által felkért bizottságban egyébként nemcsak hazai szakértők vannak, hanem finn, észt, flamand és más szakemberek is vannak, magyar és külföldi egyetemi oktatók, oktatáskutatók, gyakorló pedagógusok, tantervfejlesztési specialist ák. Az egész bázisa az Eszterházy Károly Egyetemen van, itt jött létre egy kutatóintézet az egyetemen belül.
