Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 4. szerda (244. szám) - Az ülésnap megnyitása - Beszámoló az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2016. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
568 ma, jelen pillanatban él , nem alkalmazható tovább, mert nem objektív döntések alapján születik meg a pénzek odaítélése, hanem nagyon sok esetben politikai és szubjektív döntések alapján. Ezért tehát azt gondolom, hogy ha azt akarjuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a feladatala pú támogatáshoz úgy jussanak hozzá, hogy valóban az elvégzett munka és tevékenység után kapják meg a forrást vagy éppen előlegezzék meg nekik, akkor át kell szabni a pontrendszert, mert ezzel egyetlenegy dolgot látunk, hogy vannak olyan önkormányzatok, nem zetiségi önkormányzatok, és főleg roma nemzetiségi önkormányzatokról beszélek, ahol nem végeztek munkát, viszont papíron nagyon nagy mértékben lefektették, hogy mit végeznének, mit végeztek. A forrást meg is kapják hozzá, mert a pontrendszer tökéletes, vis zont a végrehajtását nem érzékelte sem a település, sem a lakosság. Ezért tehát azt gondolom, hogy a pontrendszerek átszabására nagyon nagy mértékben szükség van. Még egyszer mondom, azt gondolom, a pénzösszegekkel vitám van abból a szempontból, hogy az át csoportosítása, illetve a nemzetiségi önkormányzatoknak való átadása hogyan valósul meg. A nagyságával nem vitatkozom, mert valóban látható emelkedés van, de nem a működési költségvetésben, hanem egyéb más programok finanszírozásában, ami nem probléma. A k öltségvetésről még két mondatot szeretnék mondani. Azt gondolom, hogy az alapköltségvetéssel, amit kapnak a helyi vagy mondjuk, a területi önkormányzatok, nem nagyon lehet mit tenni, nem lehet dolgozni velük, és nem lehet elvárni, nem lehet azt a követelmé nyt hozni, amit elvár akár a település jegyzője, akár a képviselőtestület vagy a lakosság a nemzetiségi önkormányzattól, mert amikor pár százezer forintról beszélünk egy helyi nemzetiségi önkormányzat működési költségvetése kapcsán, akkor nem lehet azt mon dani, hogy olyan munkát várunk el, amely a társadalmi integráció egyik alapköve lehet. Azért nem, mert tudjuk azt, hogy pénz, fegyver, paripa nélkül nem lehet csatákat, háborúkat megnyerni. Ezért tehát a nemzetiségi önkormányzatok se tudnak nagyonnagyon á ttörő programokat végrehajtani. Még egyszer mondom, ehhez párosul az a bizonyos feladatalapú támogatás, amivel lehet már láttatni valamit, de ez nem minden. Végül és nem utolsósorban két gondolatot szeretnék mondani, amit szeretnék az ombudsman úrnak és mu nkatársainak a figyelmébe ajánlani: a civil ügyek Magyarországon kezdenek teljes mértékben ellehetetlenülni. Azt gondolom, a civil ügyekben nagyon sok mindent kellene tenni és ajánlást megfogalmazni annak érdekében, hogy a civil kurázsi Magyarországon megm aradjon. Ma nem látjuk a civil kurázsit; azért nem láthatjuk, mert azt véljük felfedezni, hogy nagyon sokszor politikai hovatartozástól függően osztják ki azokat a forrásokat, amik egyébként járnának a civileknek a munkájuk utá n. Ebben, azt gondolom, megint van mit tenni, hogy a függetlenségüket a civilek meg tudják tartani. A függetlenség, én azt gondolom, nagyon sok demokratikus alappillér lényege, és a civileké főleg nagyon fontos. Ezért tehát csak kérni tudom azt az ombudsma n úrtól, az országgyűlési biztos úrtól, hogy igen, a civilekre hatékonyan tessenek odafigyelni, mert nem gondolom, hogy enélkül előbbre tudunk menni és demokráciát tudunk építeni. Végül és nem utolsósorban, egyetlenegy gondolattal visszatérve a romák egész ségügyi helyzetére: láthatják önök is, akár az önök felméréseiből és a látogatásaik kapcsán, hogy katasztrofális a romák egészségügyi állapota. Nem mondok mást, mint hogy ez a foglalkoztatásnak és az egészségügynek köszönhető, amelyre nem figyelünk oda, és nem figyel oda az aktuális kormány. Én kérném azt, hogy arra is hassanak oda, hogy az egészségügyi prevenciót úgy próbálják meg elindítani, hogy azoknak a romáknak, akik ma a cigánytelepeken élnek, és közel 120 ezer fő él a cigánytelepeken, azoknak az éle thelyzetét meg tudják változtatni a lakhatási feltételek biztosításával és a foglalkoztatási helyzet javulásával. Nem elég csak a közfoglalkoztatásban benntartani a romákat, ami egy nagyon fontos eszköz ahhoz, hogy munkával tudjanak bért keresni, nagyon fo ntos eszköz.
