Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. számú törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
540 nagyvonalúan eltekint a döntő befolyás megszerzésének korlátozását tiltó rendelkezések érvényesítésétől. Arra is érdemes most emlékezni, hogy 2010ben, mint említettem, a Gazdasági Versenyhivatal volt az első, amelyiknek vezetését az új kormá ny menesztette azért, hogy a szűkebb ismeretségi kör és a bizalmat élvező személyek kerülhessenek a meghatározó helyekre. A Gazdasági Versenyhivatal szépen belesimult a nemzeti együttműködés rendszerébe, érzékelhetően tartózkodik a kritikus nagyberuházások on taroló érdekkörök vizsgálatától, pedig a tisztességes verseny őrzője kellene hogy legyen. Így nem vizsgálták például az Elios Zrt. ügyeit, amely meghatározó módon tarolt le egy LEDes piacot, aztán utána valahogy visszaszorult. De törvénymódosítással há tráltak ki például a 2012es dinnyekartellezési ügyből is, amikor a nagy áruházláncok képviselői a földművelési miniszter és az államtitkár közreműködésével megegyeztek a Simonka György vezette Dinnyeszövetséggel, hogy senki nem viheti a dinnye árát 99 for int alá, még akkor sem, ha lényegesen alacsonyabban is be tudták volna szerezni más forrásból. Ezt a dolgot megúszták azzal, hogy nem a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálta az esetet, hanem maga az agrárminiszter. A törvényjavaslattal elvégzett szabályozási felülvizsgálat során érdemes lett volna megfontolni annak a szabálynak az eltörlését, amely alapján az összefonódás nem tiltható meg és nem köthető feltételhez pusztán azon az alapon, hogy a GVH az ügyintézési határidőt elmulasztotta. Ha az összefonódás vi zsgálatában a GVH megszegi a határidőt, akkor teret engedhet tiltott összefonódásnak, vagyis „a hallgatás beleegyezés” gyakorlata alapján a piaci verseny jelentős csökkenését eredményezheti a tevékenysége. Magyarországon ez nem lenne megengedhető, ugyanakk or a gyakorlat túlzott nagyvonalúságot mutat bizonyos irányba. Mindezek alapján az egyébként jól kodifikált, szabályos törvény kétséges, hogy a gyakorlatban milyen működési eredményt fog hozni, ezért nem biztos, hogy tudjuk támogatni. Köszönöm szépen, elnö k úr. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hollik István képviselő úr, a KDNP vezérszónoka a következő felszólaló. Parancsoljon! HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Alapvetően egy szakmai javaslat van előtt ünk, ennek ellenére csodálkoztam volna, ha az ellenzéki képviselők nem oda lyukadtak volna ki, hogy Mészáros Lőrinc vagy éppen Andy Vajna nevét említsék. Ezért csodálkoztam is, hogy Józsa István csak a 12. percben jutott el idáig, sőt Mészáros Lőrinc nevét ki se mondta (Dr. Józsa István: Na, ugye!) , de gondolom, majd Z. Kárpát Dániel ezt a hiányt pótolni fogja. Komolyra fordítva a szót, azt gondolom, abban viszont egyetérthetünk, hogy a magyar gazdaság, illetve a piaci verseny védelme kiemelt érdek, és az i s fontos, hogy a versenyszabályok igazodjanak a gazdaság pillanatnyi elvárásaihoz, azok átláthatók legyenek. Ebben a tekintetben azt kell mondanunk, hogy a versenyjog egy kikövezett út mindannyiunk számára, Magyarország számára, hiszen ahogyan ezt államtit kár úr is említette, ez az egyik leginkább európai uniós jog, hiszen az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályai közvetlenül hatályosak és alkalmazhatók a tagállamokban, így Magyarországon is. Így hát tulajdonképpen ettől nagyon eltérni ne m tudunk, a végrehajtásban lehetnek csak egyes tagállamokban kisebb különbségek. Ahogy azt az előttem szólók is említették, a versenytörvény módosítása több szempontból is szükséges. Egyrészt a Ket.et felváltja az Ákr., tehát az általános közigazgatási re ndtartásról szóló törvény, amely ’18. január 1jén lép hatályba, illetve van még két olyan fontos jogszabály, a közigazgatási perrendtartásról szóló, tehát a Kp. törvény, illetve a polgári perrendtartásról szóló, a Pp., amellyel a versenytörvényt mindenfél eképpen össze kellett fésülni. Fontos megemlíteni, hogy a társadalmi egyeztetés lezajlott a törvény esetében, és bár itt Józsa képviselőtársam utalt arra, hogy szűk volt a határidő, úgy látszik, ez a társadalmi egyeztetés
