Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. számú törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
535 - rendszerszerűen megújítva, paradigmatikus változtatásokkal igyekszik biztosítani a közigazgatás törvényes működését és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését. A paradigma váltások egyike, hogy a Ket. szabályozási logikájával szemben, amely egyes speciális eljárások tekintetében teljes körű eltérést engedve egyfajta szubszidiáriusan alkalmazandó kódexként tételezte magát, az Ákr. ilyen eltérést nem enged. Azon hatósági eljár ásokat, amelyekben jellegüknél fogva olyan sajátos szabályrendszer érvényesül, amely nem rendezhető egy általános eljárási törvény minden más eljárásra is irányadó rendjébe, a jogalkotó ezért kivette az Ákr. hatálya alól. Az Országgyűlés korábbi döntése al apján a versenyfelügyeleti eljárás is ilyen kivett eljárás, ugyanakkor az új szabályozási környezethez igazodó szabályozása szükségessé teszi a hatályos eljárási szabályok módosítását. Ugyanis abból következően, hogy 2018. január ljétől a versenyfelügyele ti eljárásokra - azaz a kartellgyanú, erőfölénnyel vagy jelentős piaci erővel való visszaélés, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt, vagy a vállalkozások összefonódásának vizsgálatára indított eljárásokra - még háttérszabál yként sem vonatkoznak majd az Ákr. rendelkezései, a Ket. szabályozási rendszeréhez igazodóan kialakított eddigi eljárási szabályozást több részletében át kell alakítani. Az új közigazgatási perrendtartás a közigazgatási perekre vonatkozóan jelentős módosít ásokat bevezető szabályozása kihat valamennyi hatósági eljárásra, ami szintén szükségessé teszi a Tpvt. vonatkozó szabályainak kiigazítását. Az új polgári perrendtartáshoz igazítás pedig azért vált szükségessé, mert a Tpvt. II. fejezetében foglalt anyagi j ogi szabályok érvényesítése bírósági útra tartozik, amelyre vonatkozóan - a versenyjogi jogsértéssel okozott károk megtérítése iránti perekhez hasonlóan - a Tpvt. hatályos szabályai a hatályos polgári perrendtartáshoz képest eltérő, speciális szabályokat á llapítanak meg. Külön kitérnék arra a kérdésre, hogy a versenyfelügyeleti eljárás kivettsége ellenére a törvényjavaslattal módosított versenytörvény nem szakítja meg teljesen a közigazgatási hatósági eljárások általános szabályozásához kapcsolódó szálakat. A törvényjavaslat azt a bevett - az Ákr. miniszteri indokolásában is ismertetett - kodifikációs gyakorlatot alkalmazza, hogy azon eljárások szabályozásakor is, amelyek nem tartoznak az Ákr. hatálya alá, alkalmazni rendeli az általános eljárásjogi kódex eg yes rendelkezéseit. Ez a jogalkotási megoldás növeli az érintett eljárások átláthatóságát, hozzájárul az egységes és garanciáktól övezett eljárásrend kialakításához, ráadásul nem elhanyagolható módon az ilyen gyakorlat a normagazdaságosság szempontjából is hasznos, hiszen az egyes ágazati törvényekben nem kell teljesen új eljárási rendet felállítani. Jelen esetben ez már csak azért is szükségszerű, mivel az Ákr. alóli kivettség nem jelenti a versenyfelügyeleti eljárás légüres térbe kerülését, a szabályozásn ak továbbra is illeszkednie kell a jogrendszer egészéhez, és - különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a versenyfelügyeleti eljárás tekintetében is egyaránt alkalmazandó Kp. szabályai az Ákr. jogintézményeire és fogalmi rendszerére épülnek - kifejezetten a jogbiztonság ellen hatna, ha a hatósági eljárások valamennyi aspektusát tekintve sajátos, sui generis megoldásokat alkalmazná egyegy ilyen kivett eljárásrend. Ennek megfelelően azon általános eljárási jogi jogintézmények tekintetében, amelyeknek a verseny jogi jogalkalmazás során is érvényesülnie kell - ilyen például a képviselet és a meghatalmazás, az eljárási cselekmények rögzítésének vagy a döntések formájának és véglegessé válása feltételeinek, továbbá végrehajtásának szabályozása , illetve ahol jelen állás szerint nem szükséges eltérni az Ákr. rendelkezéseitől, a javaslat az Ákr. rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Ez a jogalkotási megoldás azonban nem érinti a versenyfelügyeleti eljárás sui generis jellegét, csak a jogrendszerbe való illeszkedése kerül biztosításra. Az önálló szabályozási rezsim ugyanakkor alkalmas lesz arra, hogy az e téren a jövőben esetleg bekövetkező, az európai uniós jogból vagy nemzetközi kötelezettségből eredő bármilyen speciális versenyjogi eljárási szabályozási szükséglet eseté n olyan módon lehessen az eljárási szabályokat alakítani, hogy ahhoz az Ákr. általános szabályrendszerét ne kelljen módosítani.
