Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK:
508 Igen, köszönöm szépen. Még az előbb a kétpercesbe nem fért bele, hogy reagáljak Bárándy képviselőtársamnak arra, hogy mo st mit csinálhatnak ügyvédek és mit közjegyzők. Van olyan európai uniós ország, ahol például ügyvédek nem szerkeszthetnek okiratot, hanem csak kizárólag a közjegyzők szerkeszthetik. Tehát nem biztos, hogy ezt feltétlenül át kellene venni. Egyébként Romániá ban úgy gondolják, hogy az okiratszerkesztés kizárólag közjegyzői feladat, az ügyvédek meg járjanak a bíróságra. Én ezt nem feltétlenül tartanám követendő példának. Az illetékességgel kapcsolatban nyilván itt most azokról az ügyekről beszélünk, amikor a kö zjegyzőnek kell elmenni, mert egyébként ma is, ha egy másolatot akarok hitelesíteni, elmehetek érte Nyíregyházára, csak nem feltétlenül éri meg Budapestről elmenni Nyíregyházára. De abban az esetben, gondoljunk bele, ha a járásbíróságon egy közjegyző van, és azon a területen kell valamit csinálni, mondjuk, végrendeletet készíteni, és az illető nem tud elmenni a közjegyzőhöz, ha az a közjegyző nem ér éppen rá, akkor nem lehet megcsinálni. Mondom, így is a választási lehetőség vidéken továbbra is sokkal kiseb b marad, mert Pest megyében is feleannyi közjegyző sincs, mint Budapesten. Hozzáteszem, nem lehetett a bíróságok illetékességi területének eltérő volta miatt teljesen kiegyenlíteni, pontosan meghatározni, hogy akkor ehhez a bírósághoz hány közjegyző kell, mert van, ahol azt mondták, hogy egy, van, ahol kettő, de a kettő már sok, az egy meg kevés. Tehát nem lehetett ezt igazából teljesen megoldani. A mi javaslatunk ezt a problémát is jelentősen enyhíti. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK : Köszönöm sz épen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Bárándy Gergely képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! DR. BÁRÁNDY GERGELY ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársam! Két megjegyzésem lenne csak arra, amit ön az előbb mondott. Az egyik, hogy én azért óvatosan bánnék azzal, amikor tudom, hogy szokásuk, de más jogrendszerekből kiragadnak egyegy elemet, és ahhoz hasonlítják a magyar rendszert, vagy azt próbálják adott estben áttenni a magyar jogrendszerbe. Tudja, a jogrendszer egy e lég bonyolult és koherens rendszer, minthogy a neve is ez. Éppen ezért fölösleges egyegy elemet kiragadni belőle, mert az nem vezet sehová. Nem tudom, hogy Romániában hogy van. De például el tudom azt képzelni, hogy ha ez a rendszer, akkor ott, mondjuk, u gyanarra a területre háromszor annyi közjegyzőt neveznek ki azért, mert ha nem az ügyvédek készítik az okiratokat, mert nyilván az okiratkészítés ugyanolyan igény ott, mint Magyarországon, a teljes portfólió áttevődik a közjegyzőkhöz, akkor nyilván több kö zjegyző kell. Csak azért mondom ezt, mert akkor viszont arra kell alakítani a jogrendszer más részeit is. Önmagában az, hogy erre van ilyen példa, nekem nem meggyőző érv. A másik, hogy én még mindig nem értem képviselő úr logikáját. Ha most kibővítjük a kö zjegyzők illetékességi területét, akkor mitől lesz neki több ideje? Mert szerintem még kevesebb ideje lesz. Attól nem lesz több közjegyző. Ha most, mondjuk, Balmazújvárosban egy közjegyző van, vegyük ezt, és annak már most nincs ideje, akkor mennyi ideje l esz, ha még elmehet a szomszédos városokba is ügyet intézni? Mitől lesz jobb a rendszer? Mitől ügyfélbarátabb? Mitől lesz kevesebb leterheltsége egy közjegyzőnek? Nyilván a közjegyzők számának növelése az, ami adott esetben erre választ adhat. Az illetékes ségi terület kibővítésének az égadta világon nincs semmi köze ahhoz, hogy milyen leterheltségük van. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki a vitában felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.
