Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
505 Köszönöm szépen. Örülök, hogy Bárándy képviselő úr bejöt t. Bizonyára képviselő úr is tudja, hogy az új Pp. 2018. január 1jén lép hatályba, és minő meglepő, ez a törvényjavaslat is 2018. január 1jén lép hatályba. Ezért „most” a kérdésre a válasz. (13.50) Képviselőtársamnak mondanám, hogy ma délelőtt fogadtuk e l a T/16818. számú törvényjavaslatot, ami a közjegyzői törvény jogharmonizációs célú módosítása volt. Ezt Lázár képviselő úr később nyújtotta be, és azért nem lehetett módosításként benyújtani, mert ez túlterjeszkedő módosítás lett volna, ha ahhoz nyújtja be. Tehát ezért kell külön törvényben szabályoznunk. Visszatérve a Pp.re: képviselő úr is tudja, hogy az új Pp. szabályai szerint az általános illetékesség a törvényszék, tehát a kivételes illetékesség lesz a járási, illetve a fővárosban a kerületi bírósá gok. S amíg a budapesti jogkeresők, ha el kell menni, 77 közjegyző közül választhatnak, míg ha jól számoltam, több mint tíz olyan járásbíróság van, ahol egyetlenegy közjegyző van, és ha az az egy közjegyző nem ér rá bármi miatt, akkor nem tudják az ügyeike t intézni. De így is például Nógrád megyében összesen hat közjegyzői állás van. Azt hiszem, az ott mind betöltött, úgyhogy hat fő közjegyző van. Tehát így is a vidéki polgárok még e tekintetben rosszabb helyzetben vannak. Másrészt pedig az Európai Bíróság kimondta, hogy a közjegyzőség nem hatósági tevékenység, ezért szavaztunk ma erről a törvényjavaslatról. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Folytatjuk a kettőperceseket. Bárándy Gergely képviselő úr következik, az MSZPből. Parancsoljon! DR. BÁRÁNDY GERGELY ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Akkor viszont módosítsunk törvényt, mert egyelőre Magyarországon ez a tevékenység annak minősül. Értem én, hogy Európában más az irány, de akkor a magyar jogrendszert talán hozz á kéne igazítani. Vagy ha a magyar jogrendszerben ez hatósági tevékenységnek minősül, akkor ahhoz kéne alkalmazkodniuk azoknak a kiegészítő jogszabályoknak, amiket beterjesztünk. A másik érv, amit mondott, hogy hány közjegyzőhöz lehet elmenni, az meg, azt gondolom, hogy nem az illetékességi területtől függ, hanem a közjegyzők számától. Akkor érdemes emelni a közjegyzők számán, ha ekkora igény van rájuk. Ugyanis a mai szabályozás mellett is bárki bármelyik közjegyzőhöz elmehet. Ha szeretne egy okiratot szerk eszteni vagy bármely eljárásban közjegyzőt megbízni, akkor természetesen ő fölkereshet bármelyik városban, bármelyik megyében egy közjegyzőt. Itt arról van szó, hogy a közjegyző hova mehet el és hova nem. Ezért éltem én a gyanúperrel, hogy sajnos ez valami olyanra lett kitalálva, mint a bankok vagy más nagy cégek, ahol az a gyakorlat, hogy a közjegyző megy oda a fiókba, nem pedig a fiókból mennek a közjegyzőhöz. Ilyenformán eddig természetesen nem járhattak el, most eljárhatnak. De az, hogy egy állampolgár bármelyik közjegyzőt felkereshet a problémájával és megbízhatja, az eddig is így volt. Tehát azok az érvek, amiket Vas képviselő úr ezzel kapcsolatban elmondott, nem támasztják alá a törvény szükségességét, mert ma is bárkit föl lehet keresni. Azon meg, ho gy kevés közjegyző van, nem változtat semmit ez a törvény, mert ettől nem lesz több. Akkor közjegyzői álláshelyeket kéne létesíteni, többet a mostaninál, ha erre ekkora igény van, bár megmondom őszintén, én még nem hallottam erről. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen. Staudt Gábor képviselő úr következik kettőperces felszólalásra. Parancsoljon! DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Szerintem itt több érvelés összecsúszik. Volt egy uniós döntés, amit mindannyian ismerü nk, amelyik a mai másik döntést is megalapozta. Kötelességünk volt, hogy a
