Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
502 ELNÖK : Köszönöm szépen , képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka Staudt Gábor képviselő úr. Parancsoljon képviselő úr, öné a szó. DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Igazságügyi bizottságban már el kezdtük ennek a törvényjavaslatnak a vitáját, és utána a következő héten nem került a Ház elé. Gondolom, bizonyos egyeztetéseket el kellett végezni, ami önmagában nem is baj természetesen, ha egy törvényjavaslattal kapcsolatosan egyeztetéseket végeznek a b enyújtók. Akkor még nem lehetett tudni azt, hogy a szakma hogy áll hozzá, illetve a közjegyzők hogyan fogadják ezt a javaslatot. Én azt gondoltam ott, a bizottsági ülésen, hogy bizonyosan támogatják, vagy számukra ez egy lehetőséget jelent. Való igaz, hogy egy vita bontakozott ki, hogy a közjegyzői szakmát ezzel a döntéssel mennyivel visszük közelebb a versenyszférához, illetőleg a Budapesten már meglévő rendszer, amely Budapestet egy megyei egységnek tekinti, akkor törvényszéki szinten a közjegyzők egész B udapest területén eljárhatnak, míg vidéken vagy Budapesten kívül ez nem így van. Nos, ez felvet egy dilemmát, hogy ha Budapesten ez így van és Budapesten kívül nem, akkor kelle valamit tenni, vagy mit lehet tenni, akkor a budapesti rendszert kelle megszü ntetni, vagy a vidékit kell a budapestihez alakítani, vagy egyáltalán nem kell semmit tenni. De az számomra fel sem merült, hogy adott esetben a közjegyzők ezt a rendszert ne támogassák. Hiszen ha az lehet az alapkiindulás, az alapfeltételezés, hogy számuk ra is előnyös, ha a versenyszféra felé mozdulnak el, az egy másik kérdés, hogy a jogalkotónak ezt lehetővé kelle tennie, vagy sem. Most a felszólalás előtt egyeztettem Gyüre Csaba képviselőtársammal, aki azt az információt adta, hogy az ő tudomása szerint ez azért nem lett tökéletesen leegyeztetve a közjegyzői kamarával, természetesen az előterjesztők válaszát ebben várom, hiszen az információ, amint látják, nem oly mélységű - teljesen őszintén mondom , de nem is én vagyok az előterjesztője ennek a javasl atnak, a hatástanulmányt ne az ellenzék részéről várják el. Nyilvánvalóan mi annyit tudunk tenni, hogy utánakérdezünk saját hatáskörben is, hogy hogy áll ehhez a szakma. Számomra ez egy kicsit megdöbbentő volt, amit Gyüre Csaba képviselőtársamtól hallottam , hogy az Országos Közjegyzői Kamara, illetőleg helyben a válaszadás során vagy a válaszban, vagy az ismeretségi körbe tartozó közjegyzők azt mondták, hogy ezzel ők sem feltétlenül értenek egyet. Aztán nyilván lehetnek olyanok, akik igen, de azt hiszem, ez t a helyzetet tisztázni kellene. Hogy miért mondom ezt? Mert hiszen a bizottsági ülésen abból indultunk ki, ahogy mondtam, hogy ez a közjegyzőknek jó, és ők többékevésbé mögötte kell hogy álljanak. Elhangzott az is, ami bizonyosan aggályos volt, és a devi zahitelek kihelyezésénél kevesebb szó esett róla, bár jómagam és a Jobbik is többször elmondtuk, hogy a közjegyzők eljárása és a közjegyzőknek gyakorta a jogszabályoknak a nem kellőképpen való betartatása a bankokkal igenis hozzájárulhatott ahhoz a devizás helyzethez, ami Magyarországon kialakult. Igaz, hogy nem a közjegyzők tették lehetővé természetesen, hogy devizaalapú hitelek legyenek Magyarországon. Ehhez az Országgyűlés döntése kellett. Egyébként talán Varga Mihály volt még, aki annak idején ezt előte rjesztette, illetve ez még az első Fideszkormány alatt történt, hogy ha jók az emlékeim. Utána a bankok elkezdték ezt a konstrukciót használni, aztán természetesen kiforgatott módon kezdték el használni, de ami fontos, hogy még az adott jogszabályoknak se m feleltek meg ezek a devizahitelszerződések. Ebben olyan kikötések szerepeltek nemcsak opciós joggal, hanem gyakorlatilag a bírósági eljárás zárójelbe tételével, és az azonnali végrehajthatóságért cserébe - közokiratba kellett ezeket foglalni - a közjegyz ők tulajdonképpen mindent, ami a bankok jogi osztályairól érkezett, kritika nélkül belefoglalták a közokiratokba. (13.40) Annyit csináltak, hogy felolvasták hangosan az ügyfeleknek, és elmondták, hogy ennek milyen következményei lehetnek. De én nem tudok o lyanról - bízom benne, hogy volt ilyen, de én nem tudok olyanról , hogy közjegyző azt mondta volna, hogy kedves bank, ez a szerződés, amit
