Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 3. kedd (243. szám) - A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VITÁNYI ISTVÁN
497 meggyökeresednie a magyar talajban, mert 1861ben az országbírói értekezlet hatályon kívül helyezte azt. (13.10) A közjegyzőség intézményének újbóli meghonosítását az Országgyűlésben hosszú vita utá n az 1874ben elfogadott királyi közjegyzőségről szóló 1874. évi XXXV. törvénycikkel sikerült megvalósítani. Ezen törvénycikk a közjegyzők illetékességét akként határozta meg - idézem : „A közjegyzőnek hatásköre kiterjed azon királyi törvényszék területér e, amelyen a részére kijelölt székhely fekszik. A Budapesten létező közjegyzőknek hatásköre azonban a pesti, budai és pestvidéki királyi törvényszékek területére terjed ki.” 1949 után az addigi magánközjegyzői intézmény megszűnt, a közjegyzői és közjegyzőh elyettesi állások állami közszolgálati állásoknak minősültek, a közjegyzők a járásbíróság mellett működtek, a fővárosi kerületi bíróságokhoz kinevezett közjegyzők pedig 1956tól összevont irodában, a Budapesti Állami Közjegyzők Irodájában tevékenykedtek. I lletékességük a főváros egész területére kiterjedt. A kommunistabolsevista jogalkotás teremtette meg tehát a ma is élő különbségtételt a budapesti és a vidéki közjegyzők között az illetékességüket tekintve. A magyar közjegyzőség történetében az 1991. évi XLI. törvény hozott fordulatot, visszaállítva a latin típusú közjegyzőség intézményét. A rendszerváltozás utáni törvényalkotás a közjegyzőség intézményének újraszabályozásakor visszanyúlt a történelmi hagyományokhoz, azonban az akkor elfogadott törvény meg hagyott egyes elemeket a diktatórikus jogalkotásból. Egyik ilyen visszamaradt elem a közjegyzők illetékességének szabályozása volt. A történelmi előzményként kialakult közjegyzői illetékesség meghatározása, amely mindenkor a királyi törvényszék illetékessé géhez igazodott, a szocialista jogalkotás alapján járási szintre esett vissza. A rendszerváltozás utáni jogalkotás sajnálatos módon fenntartotta ezt a vidéki közjegyzők számára méltánytalan helyzetet, és továbbra is csak a székhelyük szerinti járásbíróság illetékességi területén járhattak el. A Budapesten működő közjegyzők esetében nem történt változás az 1878. évi XXXVI. törvénycikk óta, ők azóta egységesen Budapest egész területén eljárhatnak. A fővárosban működő közjegyzők esetében tehát az illetékességi terület meghatározása a kialakult történelmi gyökerekből táplálkozott. A jelenlegi szabályozás szerint a közjegyző illetékességi területe ahhoz a járásbírósághoz igazodik, amelynek területén a közjegyző székhellyel rendelkezik. Ez a szabály a Budapest ter ületén működő közjegyzők esetében azonban áttörésre került annyiban, hogy a Budapesten működő közjegyzők illetékessége nem a székhely szerinti kerületi járásbírósághoz igazodik, hanem a Fővárosi Törvényszék illetékességi területére terjed ki. Jelen törvény módosítási javaslat egységesítené a közjegyzőkről szóló hatályos jogi szabályozás szerinti differenciált közjegyzői illetékességet. A módosító javaslat szerint: „A közjegyző illetékességi területe annak a törvényszéknek az illetékességi területével egyezik meg, amelynek illetékességi területén a közjegyzőknek a területi kamara által nyilvántartott székhelye található.” Tisztelt Ház! A módosító javaslatban foglalt szabályozás ezennel visszanyúl az ismertetett történelmi hagyományokhoz, és a budapesti közjegy zők tekintetében már eddig is alkalmazott és jól működő illetékességi szabályt kiterjeszti a Budapesten kívül működő közjegyzőkre is. A módosító javaslat szerinti szabályozás igazodik a 2018. január 1jén hatályba lépő polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez is, miszerint alapesetben a törvényszékhez tartoznak az ügyek, és a járásbíróság hatáskörében csak kivételként jelennek meg. A javaslat ezzel helyreállítja a közjegyzői hivatásrend fővároson kívül működő tagjainak tekintélyét, illetve visszaemeli őket a jogi hierarchiában arra a szintre, amelyre a kialakult jogtörténeti múlt mindig is elhelyezte őket. Mindezek mellett a módosító javaslat megteremti a területi közjegyzői kamarák tekintetében figyelembe vett illetékességi területi meghatá rozást és a kamarai közjegyzői tagok illetékességi területe közötti azonosságot is. A módosító javaslat egyenlőséget teremt a közjegyzők között működési területüket illetően. A módosító javaslat biztosítja bizalmi jellegű közjegyzői eljárások
