Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - Dr. Vas Imre (Fidesz) - az igazságügyi miniszterhez - „Milyen jogi csatákat kell megvívnia Magyarországnak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében?” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
44 elosztásról beszélnek, felső létszámküszöb, létszámkorlát nélkül. Pedig a kvótarendszer teljesen észszerűtlen, mert nem oldja meg a problémát, sőt további több millió bevándorlónak nyújt biankó meghívót. Igazságtalan, mert felü lírja a nemzetállamok jogköreit, és veszélyes, mert figyelmen kívül hagyja a mindenki előtt teljesen egyértelmű biztonsági kockázatokat. A politika megerőszakolta az európai jogot és az európai értékeket, úgy, hogy nyolc nappal a döntés határidejének lejár ta előtt csak 25 százalékban sikerült teljesíteni a célszámokat a tagállamoknak. Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet, hogy az ítélet csupán azt mondja ki, hogy a belügyminiszterek tanácsának kötelező kvótáról hozott döntése összhangban áll az európai előírásokkal. Ez azt jelenti, hogy most egy újabb jogi vita fog kezdődni, amely során a magyar kormánynak harcolnia kell, hogy megvédje az országot. Mindezek alapján tisztelettel kérdezem államtitkár urat: milyen jogi csatákat kell megvívnia Magyarországn ak a kényszerbetelepítés megakadályozása érdekében? Fennálle a veszélye egy állandó mechanizmus kialakításának? Felmerülhetneke újabb szempontok a kötelezettségszegési eljárás során? Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraib an.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációs kérdésére Völner Pál államtitkár urat kérem, hogy válaszoljon. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az Európai Bíróság 2017. szeptember 6án kihirdetett ítélete lezárta azt az eljárást, amelyet Magyarország és Szlovákia kezdeményezett a menedékkérők kötelező áthelyezéséről szóló határozat érvényességére vonatkozóan . Ez a határozat eredetileg 120 ezer menedékkérő szétosztását célozta. A bíróság úgy foglalt állást, hogy a 2015 őszén fennálló körülmények között az uniós jognak megfelelő volt e határozat elfogadása mind eljárásjogi, mind tartalmi szempontból. Az ítélete t a magyar kormány tudomásul veszi, annak ellenére, hogy számos ponton nem győzte meg a bíróság érvelése. A bíróság ítéleteinek elfogadása azonban az Európai Uniónak olyan alapvetése, amelyet természetesen mint uniós tagállam Magyarország is tiszteletben t art. Ha a bíróság elfogadta volna érveinket, és megsemmisíti a kvótahatározatot, akkor most felesleges lenne minden további erőfeszítés az Európai Bizottság részéről, mert a kötelező kvóták ügye akkor és ott megbukott volna. Így azonban a Bizottság újult e rővel lép fel egyes tagállamok ellen, még annak ellenére is, hogy a 2015ben két évre elfogadott kvótahatározat alkalmazása 2017. szeptember 26án lejár. A menedékkérők kötelező áthelyezése kapcsán tehát a következő jogi csatára a Bizottsággal kerül sor, k ivéve, ha a Bizottság belátja, hogy a kvótahatározatot már nincs értelme sem Magyarországon, sem az ugyancsak eljárás alá vont Csehországon és Lengyelországon számonkérni. Nemcsak azért, mert a határozat alkalmazása pár napon belül lejár, de azért sem, mer t a többi tagállam sem teljesítette a határozat alapján a fennálló áthelyezési kötelezettségének döntő részét, azaz a határozat mindenképpen kudarcot jelent az Unió szempontjából. Ezt jól érzékelteti az, hogy az összes előírt áthelyezési kötelezettségnek a lig több mint negyede teljesült az elmúlt két évben. A kötelezettségszegési eljárásban a Bizottság azt kifogásolja, hogy Magyarország nem hajtja végre a kvótahatározatot. Magyarország viszont azt kifogásolja, hogy a Bizottság miért csak három tagállammal s zemben lép fel, amikor azt szinte egyetlen tagállam sem teljesíti. A kettős mérce tehát érvényesül. Ugyancsak kifogásoljuk azt, hogy a Bizottság az eljárást lefolytatta, a szokásos határidők lerövidítésével és folyamatos, nyilvánosság előtt történő üzenget éssel. Az eljárásjogin kívül vannak tartalmi jellegű érveink is. Az Unió alapszerződésében szerepel a nemzeti alkotmányos identitás védelme, ami a magyar kormány álláspontja szerint kizárja, hogy Magyarország olyan kötelezettségeket vállaljon és olyan köte lezettségek terheljék, amelyek az alkotmányos identitás részét képező népesség külső eredetű megváltoztatását eredményezhetik. Itt
