Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. október 2. hétfő (242. szám) - Sallai R. Benedek (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Mikor szállnak le a döglött lóról?” címmel - ELNÖK: - SÜLI JÁNOS tárca nélküli miniszter:
374 Ugyanúgy érdeklődök, hogy Ősz János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének oktatója - akinek szintén, azt lehet mondani, szakterülete ez, hiszen atomerőművi energiatermelés tárgyban oktat - több interjúban is szóvá tette, hogy a kormány versenyeztetés nélkül egy olyan reaktortípust rendelt meg Paksra, amelynek az alaprekonstrukciója elavult, a megrendelt, felújított kísérleti változata p edig súlyos hiányosságokat mutat. Gondolom, hogy miniszter úr is tudja, hogy az eddigi két referenciaerőműnél típushibák, szabálytalanságok, az orosz biztonsági és műszaki kultúra gyengeségei jelentkeztek sorozatosan. A legutóbb - bár az lehet, hogy már n em releváns az önök számára - Illés Zoltán, korábbi politikusuk, államtitkáruk is megszólalt, aki azt mondta, hogy a teljes paksi fejlesztés elhagyása lenne indokolt. Azt hiszem, ő sem nevezhető baloldali politikusnak. Nyilvánvalóan az a kérdés, hogy ez a beruházás, ami, egyre inkább látszódik, hogy magyar fideszes építőbarátoknak, miniszterelnök rokonságába tartozó családoknak, orosz oligarcháknak és orosz üzletembereknek hoz pusztán pozitívumot, és egyre több magyar szakember szólal meg, hogy ez nem lesz jó: mikor lesz indokolt, hogy ezt elhagyják? Tehát az a kérdésem tisztelettel, hogy erről a döglött lóról mikor szállnak le, mikor veszik végre észre, hogy Magyarország hosszú távú energetikai érdeke egyértelműen az, hogy XXI. századi megoldásokat találjun k ezekre a kihívásokra, és ne pedig egy korszerűtlen, rossz és drága technológiát fejlesszünk. Várom tisztelettel a miniszter úr válaszát. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra Süli János miniszter urat ké rem. Parancsoljon, miniszter úr, öné a szó. SÜLI JÁNOS tárca nélküli miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A meghallgatásomon is mondtam, hogy ezeket a kérdéseket nem lehet ilyen rövid interjúkban, kérdésekben megvitatni, hisz bővebb indoklá sokat igényel ez a kérdés. De azért röviden szeretném összefoglalni azokat a kérdéseket, amiket itt érintett. Tehát a projekt, köszönöm szépen, jól van. Én, amikor elvállaltam a vezetését, akkor nem gondoltam, hogy döglött lovon fogok lovagolni, nem szokás om. Azt gondolom, hogy akinek van köze állattartáshoz, akkor ő sem él ezzel a lehetőséggel, hogy döglött lovon lovagolna. Brüsszel egyértelműen hat kérdésben elemezte a paksi helyzetet, mind a hat kérdésben egyértelmű választ adott arra, hogy a beruházás m egtérül, biztonságos, s a versenyeztetés alóli kérdésben is egyértelműen kimondta, hogy a versenyjoggal nem állt ellentétben. Azt is a meghallgatásomon világosan elmondtam, hogy Magyarország energetikai helyzete pillanatnyilag olyan, hogy több mint 30 száz alék importtal tud üzemelni a rendszer. Télen, amikor a mátrai lignit lefagyott, akkor 54 százalékos importtal ment a rendszer. Tehát ez életveszélyes az ország szempontjából; ellátásbiztonság, energiafüggetlenség, illetve az ipar versenyképessége szempont jából is megengedhetetlen, ha ilyen feltételek közt tudunk üzemelni vagy üzemelünk. Ha az egyik blokkot megépítjük, az 5ös elkészül, akkor se fedezzük azt az importmennyiséget, amit ma pillanatnyilag használunk. A Mavirközleményekben is szerepel, hogy ’3 0ra 5 ezer megawatt hiány lesz Magyarországon. Tehát ma már nem azon kellene vitatkoznunk, hogy megépítjüke a két paksi blokkot, hanem azon kellene, hogy a későbbiekben mit fogunk építeni. Mi világosan elmondtuk, hogy az atomerőmű nem ellene van a megúju lóknak, hanem a megújulókat szerves egységben, az atomenergiával együtt lehet fejleszteni, illetve azt a lignitvagyont, ami Magyarországon létezik, azt nem kell kihasználatlanul hagyni. Tehát mi a három lábon állást javasoljuk, és ebben, mint mondtam, szív esen lefolytatunk bármilyen vitát. Az, hogy milyen szakértőket sikerül megidézni, én is ismerem az urakat, van, akit még személyesen jó barátomnak is mondhatok. Az iparágat mindig is jellemezte, amikor a négy blokkot építettük, akkor is, hogy vannak egyéb érdekek ebben az országban.
