Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 12. kedd (266. szám) - Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2880 ember keresett benne alanyt és állítmányt, de az biztos, hogy az nem szolgál a megnyugtatásunkra, hogy az Alaptörvény P) cikkében megfogalmazott, Kárpátmedence biológiai sokféleségének megőrzését szolgáló törekvések körbe írását körülbelül ennyire sikerül megtenni egy jogszabályban. A kijelölést nem tiltja konkrétan más jogszabály, tehát ebben a tervben lehetne azt rendezni, hogy mi legyen, mondjuk, a magasfeszültségű távvezetékekkel. (14.00) Az, ami most zajlik az országba n egyszerre több helyen, hogy felkapják a lakosok a fejüket, hogy mi történik Cegléd, Albertirsa, Kecskemét vonalán, vagy mi történik a pesti agglomerációban a 400 kilovoltos távvezetékek építésével, szemlátomást ezek a tervek kezelhetnék ezeknek az ügyeit , mondhatná azt a területrendezési terv, hogy hosszú távon tájképi, közjóléti funkciók miatt földkábeleket fog támogatni, de nem kerül erre sor, hanem begyűjtik az igényeket, hogy a különböző szegmensek mit szeretnének, és nyilvánvalóan utána ezek nincsene k koherenciában egymással. Klímarezisztencia és proaktív alkalmazkodás szükségessége a természeti erőforrások vonatkozásában, terület, termőföld, víz, biológiai sokféleség szűkössége, folyamatos nyomás és egyben multinacionális cégek szó szerinti átjáróház ává lehetünk a benyújtott javaslat alapján, és erre a vasútvonal fejlesztésében a BudapestBelgrád vasútvonal egy tipikus példa lehet. Az OTRT az ország egészére általános leírásokat fogalmaz meg, amelyet két speciális térségre, a budapesti agglomerációra és a Balaton kiemelt üdülési körzetre vonatkozó szabályozási javaslatok egészítenek ki. De ha mindezeket prioritásként kezelik, és nem illesztik bele abba az országos meghatározó szemléletbe, amivel egy picit azt kellene kezelni, hogy a BudapestBalatonGy őr háromszögön kívül még az országnak egy jelentős része ott van, ahol élni kellene, és arról kellene gondolkozni, hogy ott hogyan fog kinézni a következő tízhúsz év, akkor nyilvánvalóan ez a jogszabály teremtené meg a lehetőséget, hogy mindezek belekerül jenek. Egyik képviselőtársam fogalmazta meg találóan, hogy vannak benne olyan dolgok, amelyek támogathatók, de egy halom olyan dolog nincs benne, aminek benne kellene lenni, és akkor lennénk nyugodtak, ha ezeket a kérdéseket kezelnék. Államtitkár úr, a bes zélgetés során mondjon nekem választ arra, hogy a vízellátási rendszerek fejlesztései az említett háromszögön kívül hogyan fogják szolgálni hosszú távon a vidéki megélhetést, hogyan fognak mezőgazdasági szerkezetet, birtokszerkezetet igazítani, és az hogya n fogja az ökológiai hálózat magterületének védelmét vagy akár a hálózatot biztosítani, ha ezek nincsenek koherenciában egymással a teljes jogszabályban. Az, hogy begyűjtenek fejlesztési igényeket önkormányzati szinten vagy akár kormányzati szinten, bár ez ek is nagyjából jelentős mértékben lecsökkentek az elmúlt időszakban, hogy kik szólhatnak bele és hogyan szólhatnak bele, ezért nyilvánvalóan mindezek a szempontok maximum ágazatilag jelenhetnek meg egyegy kis részben. Az Országos Területfejlesztési Tanác s megszűnt, illetve átalakult, a régiók lefokozásra kerültek, a megyék éppen csak hogy vannak, közvetlen joystickként irányítja a kormány, a települési szint gyakorlatilag kivéreztetve, a civilek véleményalkotási és fejlesztési elképzeléseinek beépítése el lehetetlenítve, és mindezeknek a fejlesztéseknek az összehangolása nélkül gyakorlatilag a Fideszklientúra igényei, szeszélyei, mohósága szerinti történetek, amik megjelenhetnek ebben a tervben, hogy utána jogszabályi hátteret teremtsenek annak a közpénzfe lhasználási stratégiának, amit az elmúlt hét évben is követtek. Nagyonnagyon nagy probléma az, hogy Budapest agglomerációja vonatkozásában abszolút a közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos részek nem térnek át egy XXI. századi olyan közlekedé sre, amellyel ma már urbanisztikai kutatások egyértelműen foglalkoznak, hogy hogyan lehet az agglomeráció és a város egészének a közlekedését úgy szervezni, hogy az életminőségjavítássá váljon össze. Nem látható, hogy ebben a jelenlegi koncepcióik segíten ék azt, hogy az élhető főváros megmaradjon, és egyben biztonságos megélhetést teremtsen mindazoknak, akik az elmúlt időszakban a fővárost elhagyva az agglomerációba kerültek ki. Ha elhagyjuk a Balaton környékét és
