Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 12. kedd (266. szám) - Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
2868 Kimondom a határozatot: az Ország gyűlés a határozati javaslatot 57 igen szavazattal, 109 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem vette tárgysorozatba. Kérdezem önöket, tárgysorozatba veszike a Dúró Dóra és Mirkóczki Ádám jobbikos képviselőtársaink által a sajtószabadságról és a médiatartal mak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról címmel T/18380. számon előterjesztett törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimo ndom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 56 igen szavazattal, 110 nem ellenében, tartózkodás nélkül nem vette tárgysorozatba. Tisztelt Képviselőtársaim! A határozathozatalok végére értünk. Most kétperces technikai szünetet rendelek el. (Szü net: 12.5313.00 Elnök: dr. Latorcai János Jegyzők: Földi László és Szávay István) Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatjuk munkánkat. Soron következik a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/18783. számon a Ház informatikai hálózatán elérhető. Elsőként megadom a szót Csepreghy Nándor államtitkár úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója : Tis ztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Jelen törvényjavaslattal lényegében a kormány befejezi a 2014ben elindított munkát, az erre a ciklusra előirányzott célkitűzéseket bezárva lényegében területrendezési szinten tetőt húz az épít ésügy új intézményrendszere fölé. Ezért is gondoljuk azt, hogy ez a törvényjavaslat lényegében mérföldkő a kormány építésügyi bürokráciacsökkentési intézkedéseinek sorában. Az építésügy esetében hosszú távú kormányzati cél immár évekre visszamenőlegesen, h ogy egyszerre próbáljunk meg ösztönzőleg hatni a hazai építkezésekre, azok fellendítésére, és a minőség tekintetében is olyan változtatásokat hozzunk, amelyeknek a következménye a magasabb esztétikai minőséget képviselő és magasabb mérnöki tudást, tehát a fenntarthatóság szempontrendszerét is figyelembe vevő építészeti gyakorlat létrehozása vagy támogatása. Ezekkel párhuzamosan megfogalmazott másik célunk volt a minőségi építészet szempontrendszerének alkalmazása, és az ezen elvárásoknak való megfelelés sze mléletformálásának az igénye határozta meg az összes olyan törvényjavaslatot, amit az Országgyűlés megtárgyalhatott, és amelyek részét képezték a különböző szakmai szervezetekkel, így az Építész és Mérnöki Kamarával folytatott szakmai diskurzusoknak is. Te rmészetesen az építészet területének érintettjei nemcsak a hazai mérnöktársadalom és adott esetben kivitelező cégek, illetve különböző állami szakhatóságok mint engedélyező hatóságok, hanem a lakosság is, akinek igen tevékeny részvétele van abban, hogy mil yen építészeti örökség születik meg ezekben az években. A kormány még 2015ben elfogadta az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervet és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló kormányhatározatot, amely kijelölte az alábbi feladatokat, amelyek
