Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 11. hétfő (265. szám) - A fiatalok életkezdési támogatásának kiterjesztésével kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazás előtti jelentés és a zárószavazás előtti módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2760 hangot kell adnom annak, hogy ha elszakított részeken, határon túli területeken a magyar nemzettest gyarapodásáról van szó, akkor a Jobbik szavazata csak támogató lehet. A személyes véleményem ugyanez. Nem merülhet fel semmilyen ellenérv ezzel kapcsolatban. (16.30) Ugyanakkor kell beszélnünk arról is, hogy a h asonló javaslatok nemcsak az elszakított részeken élő magyar testvéreinkre vonatkoznak, hanem adott esetben a külhonban élő magyarságra is, ahol pedig még az általános vitaszakaszban egy olyan felhívással éltem, hogy mind az ott dolgozó, ott élő magyarok s zámára, mind pedig az itt élők számára a fiatalok életkezdése tekintetében számtalan lehetősége lenne ennek a kormányzatnak, nemcsak az, hogy a Startszámla, babakötvény tekintetében némi engedménnyel vagy kiterjesztéssel éljen, hanem a legfontosabb lenne álláspontom szerint az otthonteremtési problémák, most már nyugodtan mondhatjuk, hogy otthonteremtési válság kezelése. Hiszen azt látjuk, hogy mind itt Magyarországon, mind az elszakított részeken, mind pedig a külhonban, mondjuk, NyugatEurópában dolgozó magyarok esetében létező jelenség az, hogy a lakhatási nehézségek, az albérleti díjak, az önálló ingatlan megszerzésének költsége évtizedes hátrányba sodorja a magyar családokat, ez az évtizedes hátrány pedig jellemző módon legalább egy gyermekkel kevesebb vállalásához vezet a tervezetthez képes. Hiszen ha csak a régi, Kopp Máriaféle tanulmányokból indulunk ki, akkor van egy igazi rejtett erőforrása Magyarországnak, ez pedig az, hogy a magyar hö lgyek, magyar asszonyok szerencsés módon sokkal több gyermeknek kívánnak, szeretnének életet adni, mint mondjuk, nyugateurópai sorstársaik, ugyanakkor azt is látjuk, hogy a vágyott gyermekek és a világra jött gyermekek száma között még mindig hatalmas sza kadék tátong. És ha megvizsgáljuk az idei adatokat, akkor azt látjuk, hogy mindenféle próbálkozás ellenére sajnos Magyarország népességfogyása nem lassul, nem torpant meg az eddigiekhez képest a fogyás üteme, a fogyás üteme sajnálatos módon ugyanolyan brut ális, mint eddig. Igaz ez annak ellenére, hogy nem vitatom el a kormányzati kísérleteket, nem vitatom el a családi adókedvezmények rendszerét, sőt ki szeretném terjeszteni azokat, de arra szeretném felhívni a kormányzat figyelmét, hogy fejezze be a csőlátá sú gondolkodást, pusztán és csak anyagiak odaadásával nem lehet Magyarországon az élve születések számát növelni. Háromféle faktornak kell együttesen hatnia, hogy Magyarországon több gyermek szülessen. Az egyik a családtámogatási rendszer és az odaadott fo rintok. Úgy gondolom, hogy ezen a téren bár szakmai vitáink lehetnek, elindultak pozitív mozgások, ezeket ne vitassuk el. A második a kiszámíthatóság, ami viszont egyáltalán nem jellemző Magyarországon, legyen szó egy kisvállalkozóról és az adózási rendsze rről, legyen szó egy beteg emberről és az egészségügyről, legyen szó egy nyugdíjasról és a nyugodt nyugdíjas évekről, a kiszámíthatatlanság áthatja egész Magyarországot. És azt is el kell mondjuk, a harmadik szegmens, aminek meg kell lennie, hogy Magyarors zágon akarjon maradni valaki és itt akarjon gyermeket vállalni, az pedig az otthonteremtés kiszámítható volta. És itt nem szabad csak a saját tulajdonú ingatlanra és annak, mondjuk, CSOKkedvezmény igénybevételével történő megszerzésére gondolni, nem lehet nem észrevenni, hogy óriási a bérlakásínség Magyarországon, hogy fiatalok nem tudnak albérleti díjakat kifizetni, kitermelni. És nemcsak a felsőoktatásban tanulókra gondolok, akik számára ez óriási és napi problémát jelent, hanem azokra is, akik elkezdené k az önálló életüket, adott esetben gyermekvállalás lenne az önálló életkezdés következménye pár éven belül, de sokan azt a döntést hozzák, hogy mégis inkább külföldön próbálnak szerencsét. Éppen ezért - összefoglalva - szeretném kihangsúlyozni, hogy én tá mogatom ezt a javaslatot, tehát úgy gondolom, hogy mindenki, aki magyar érdekeket képvisel, támogatni fogja mindezt. Ugyanakkor szeretném a kormányzat figyelmét felhívni arra, hogy lennének olyan megoldások, amelyeket pártok felett álló módon el tudnánk fo gadni mindannyian. Ha mondjuk, egy bérlakásprogramot kezdeményezne bármelyik párt a Magyar Országgyűlésben, én biztosan támogatnám, meg tudom jelölni a költségvetési forrásokat, amelyek szükségesek ehhez. A Nemzeti
