Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 11. hétfő (265. szám) - A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vétele - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
2756 Dunai Mónika képviselő asszony. Most ebben a pillanatban nem tudom megadni a szót, képviselő asszony, hanem egy későbbi időpontban. (Dunai Mónika: Köszönöm szépen.) A sajtószabadságról é s a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatba vétele Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik kép viselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosításáró l szóló T/18380. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Kulturális bizottság utasította el. Először megadom a szót az előterjesztőnek, Dúró Dóra képviselő asszonynak, ötperces időkeretben. DÚRÓ DÓRA ( Jobbik ): Köszönöm szé pen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány hónappal ezelőtt egy hasonló javaslattal kellett fordulnunk az Országgyűléshez, illetve a Kulturális bizottsághoz, mert egy olyan elképesztő, felülről irányított tudatos hazugságáradat az, ami a Jobbikkal szemben a Fidesz részéről az elmúlt egy vagy másfél évben megvalósul, ami egyértelművé teszi, hogy törvénymódosításra van szükség. Több mint 80 helyreigazítási pert nyertünk meg egy év alatt most már különböző médiumokkal szemben, amelyek Mészáro s Lőrinc, Habony Árpád és Andy Vajna érdekeltségébe tartoznak. Nyilvánvaló tehát, hogy nem egyegy újságírói tévedésről van szó, hanem egy tudatos politikai taktikáról, egy stratégiáról, ami arra irányul, ami arról szól, hogy a Jobbikot különböző hazugságo kkal igyekeznek gyengíteni. Ez még önmagában nem is lehetne probléma, vagy mondhatnák azt, hogy ha valaki ellen ilyesmi történik, akkor forduljon bírósághoz, és ott a jogalkalmazás révén a saját igazát érvényesíteni tudja. Csakhogy Magyarországon ez sem ig az most már, hiszen ezek a médiumok rendre jogerős bírósági ítéleteket figyelmen kívül hagyva nem hozzák le a helyreigazításokat. Ezt azért tehetik meg, mert a végrehajtási szabályok, illetve a médiaszabályok olyanok Magyarországon, hogy hiába kapunk meg e gy jogerős bírósági ítéletet arról, hogy igazunk van, ha azt hónapokon keresztül sem közlik le ezek a különböző sajtótermékek, akkor sem történik semmi, sőt még a sértett félnek kell pénzt befizetni, végrehajtási illetéket azért, hogy valami történjen egyá ltalán a helyreigazítás szempontjából. De most ez a javaslat a hazugság továbbfejlesztett változatára vonatkozik, ha úgy tetszik. Ugyanis nemcsak azt teszik meg a különböző médiumok, hogy nem hozzák le a helyreigazítást, hanem hiába mondja ki a bíróság egy adott ügyben, hogy az nem igaz, ez őket nem zavarja, és újra lehozzák ugyanazt a hazugságot. Tehát például az Origo és a Ripost, amelyek élen járnak ebben a hazudozásban, leírják, hogy az ég zöld. Erre a bíróság kimondja, hogy nem, az ég kék, legyen szíve s az Origo és a Ripost helyreigazítást közzétenni. Ha közzé is teszik a helyreigazítást, őket ez nem zavarja, és két hét múlva újra leírják, hogy az ég zöld, attól függetlenül, hogy jogerős bírósági ítélet van arról, hogy ez nem igaz. Akkor újra eljárást k ell kezdeményeznünk ugyanebben az ügyben, újra hónapok telnek el, mire az igazunkat tudjuk érvényesíteni, újra le kell folytatnunk az egész eljárást, és a többi, és a többi. Arra tesz javaslatot ez az előterjesztés, hogy ez ne így legyen, hogy legyen arra lehetőség, hogy a bírósági ítéletben érintett tény újbóli leközlése esetén a Médiatanács bírságot szabhasson ki az adott
