Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 11. hétfő (265. szám) - A „Közös nevező”, az oktatáspolitika pártfüggetlen alapelveinek elfogadásáról szóló határozati javaslat tárgysorozatba vétele - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
2747 miniszterelnök úr azonnali kérdésre elmondta, hogy 1500 milli árd forintot fordítottunk 2010ben, ez 1800 milliárd forint most, és jövőre 2000 milliárd forintot fogunk az oktatásra fordítani. Azt gondolom, hogy természetesen azzal egyet lehetne érteni, hogy legyen egy közös nevező, de ez a közös nevező, amit most Iko tity István (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) előterjesztésében hallottunk, ez nem a mi közös nevezőnk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlé s! Megadom a szót Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszonynak. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm, elnök úr. Tudja, Vinnai képviselőtársam, az egész FideszKDNP oktatáspolitikája kinek ártott a legtöbbet? Maguknak a gyerekeknek. (Dr. Vinnai Győző inga tja a fejét.) Ne rázza a fejét, képviselő úr, sajnos mondanom kell, minden kárát tapasztaljuk. Nekem is három gyerekem jár iskolába, végigküszködtük ezt az elmúlt nyolc évet a gyerekekkel, és higgye el, képviselőtársam, nagyon nehezen éljük meg, ami ma zaj lik az oktatás területén; úgy, mint édesanya is látom, hogy mit szenvednek a gyerekek. Esélyteremtés, képviselő úr? Hol? Amikor már azt meg akarják gátolni, hogy a gyerekek gimnáziumba kerülhessenek? Tudja, hol kezdődik? Amikor már magában az iskolában meg gátolják, mert ha kiderül, hogy hatosztályos gimnáziumba akarnak a gyerekek jelentkezni, maga az iskola retorzióval illeti azokat a szülőket és gyerekeket, mert ugyebár egyre nagyobb harc folyik azért a kevés gyerekért, aki még ebben az országban születik. Tudja, képviselőtársam, nagyon sokat hallgatjuk itt, hogy mennyi forrást tesznek az oktatásügybe. Tudja, a gyerek minden pénzt megér, minden pénzt. Nincs az a pénz, amit ne lehetne az oktatás területén elkölteni, csak tudja, nem mindegy, hogy hogyan, meg hogy mi a végcél, és maguknál nem a gyerekek fejlődése a végcél. Tudja, ez azokból a felmérésekből is látszik, hogy a ma 18. évet betöltött, leérettségizett gyermekek közül minden harmadik gyermek inkább külföldön szeretne tanulni, és minden második 18. év et betöltött gyermek el akarja hagyni hazánkat. (15.40) Hát akkor, képviselő úr, az oktatásra sikerágazatként nem tekinthetünk. És még egyetlenegy dolog: csak a PISAteszteket kell megnézni, képviselő úr, hogy milyen borzalmasan teljesítenek a magyar gyere kek. Hát akkor, azt gondolom, hogy úgy, ahogy képviselőtársam elmondta, lehetne tanulni olyan országoktól, mint a finnek, akik tényleg komolyan veszik az oktatáspolitikát. Köszönöm, elnök úr. ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ha jól emlékszem, akkor minden frakció kifejtette álláspontját, mégis megkérdezem, kíváne valaki még szólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, aki két percben válaszolni kíván az elhangzottakra. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszön öm, elnök úr. Miről szól ez a javaslat? Ez a javaslat egy nyugodt, békés, kiszámítható építkezést jelentene az oktatásban. A közoktatásról szól ez a javaslat. Ez egy olyan javaslat, ami nem az LMP javaslata, ez a Karátson Gábor Kör nevű kezdeményezés javas lata, amely február végén szervezett egy konferenciát, ami konferencián több mint száz fő részt vett, az oktatási szakma jelentős része. Elmondták ott ezek az emberek, hogy itt bizony egy olyan történt ebben az országban, ezen a konferencián, ami különkül ön sok helyen megtörtént, itt végre egyben vannak, és kifejezik azt a szándékot az oktatási szakemberek - tényleg mindenhonnét, a Fidesz közeléből, más pártok
