Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 11. hétfő (265. szám) - Szelényi Zsuzsanna (Független) - a miniszterelnökhöz - „Milyen eredményeket ért el a kormány a nők elleni - és kapcsolati erőszak megelőzésével kapcsolatban az elmúlt négy évben?” címmel - ELNÖK: - SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független):
2705 most is utolsóként államtitkár urat és a kormányt, hogy tegyünk meg mindent a jövőben is ennek érdekében. Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) Szelényi Zsuzsan na (Független) - a miniszterelnökhöz - „Milyen eredményeket ért el a kormány a nők elleni - és kapcsolati erőszak megelőzésével kapcsolatban az elmúlt négy évben?” címmel ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Szelényi Zsuzsanna, független képviselő, interpellációt nyújtott be a miniszterelnökhöz: „Milyen eredményeket ért el a kormány a nők elleni - és kapcsolati erőszak megelőzésével kapcsolatban az elmúlt négy évben?” címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörre l rendelkező Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára fog válaszolni. Parancsoljon, képviselő asszony! SZELÉNYI ZSUZSANNA ( Független ): Kedves Képviselőtársaim! Képzeljék el, hogy egy menedékházban vannak, önök körül 10 nő 15 gyerekkel, akik nagyjából az elmúlt 35 napban menekültek el az otthonukból, a családjuktól, arról a helyről, ami az életük legfontosabb terepe, ami a közösségünk alapja, ami, ha ép és egészséges, akkor a biztonságot nyújtja mindannyiunk számára. Nehéz szavakba önteni, hogy milyen egy ilyen élmény. Nekem is van három gyerekem, van egy családom, ahol biztonságban vagyok, és van egy otthonom, ahová jó hazamenni. Akik nem tudják ezt megtenni, azoknak az élete egy dráma, azoknak a gyerekeknek az élete, akik et a szülei, akiknek az édesapja folyamatosan bántalmazza anyjukat, egy tragédia. Egy ilyen környezetben egyszerűen nem lehet épen felnőni. Egy ilyen család, ami a legfontosabb mindannyiunknak, nem tudja szolgálni azt a biztonságot és erőt, ami a közösségü nket megteremti, és amivel egyébként egy jó országot tudunk építeni. Amikor egy ilyen helyzetben találjuk magunkat, és tudjuk, önök is tudják, hogy ez milyen elterjedt jelenség, ma nagyjából 50100 nőnek és gyereknek adódik lehetősége arra Magyarországon, hogy egy ilyen menedékházba menjenek be, de ezren vannak, akiknek szükségük lenne rá, most, a mai napon. És 300 ezren vannak, akiknek kellene egy telefon, ahol valaki pszichológiai, szociális, jogi tanácsot ad nekik, hogyan őrizzék meg a családjukat és az otthonuk biztonságát. Olyan morális kötelesség ez, olyan politikai feladat, ami elől egyszerűen nem rejthetjük el az arcunkat. Mindannyiunknak itt, ebben a teremben dolgunk az, hogy biztosítsuk, hogy ezek a családok, ezek az alapvetően fontos helyszínek sz olgálják azt az alapot, amin nyugodt, békés és biztonságos jövőt építhetünk. Ezért azt kérdezem miniszterelnök úrtól, hogy milyen eredményeket értek el azok a kampányok, amelyeket a családon belüli erőszak ellen az elmúlt években a kormány tett. Hogyan vál tozott meg Magyarországon a közgondolkodás? Az áldozathibáztatás ellen vajon önök milyen eredményeket tudnak felmutatni? Hányan vettek részt, hány óvónő, tanárnő, védőnő, bíró olyan szakmai képzésekben, ami miatt megváltozott a bírói gyakorlat? Ami miatt a védőnők máshogy viszonyulnak egy bántalmazott családhoz? Ami miatt egy óvónő felismeri, ha egy kicsi gyerek bántalmazástól szenved? A Btk. módosítása, amit az önök kormánya csinált, hogyan változtatta meg a közhangulatot? (Az elnök a csengő megkocogtatásá val jelzi az időkeret leteltét.) Hány család, hány nő és hány gyermek él ma sokkal nagyobb biztonságban az otthonában és a családjában, mint négy évvel ezelőtt? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
