Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 11. hétfő (265. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Igazságos Magyarországot akarunk a munkából és bérből élő millióknak!” címmel - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2699 megfizetni, s a vállalkozásoknak a siker lehetőségét kell biztosítani, nem a falhoz szorítani őket, mert így a munkav állalóikról sem tudnak gondoskodni. Fel kell zárkóztatni ezt az országot legkiváltképp a bérek tekintetében az Európai Unió átlagához. Igazságot kell szülni, olyat, amely az alacsonyabb jövedelemmel bíró emberektől kevesebbet von el, és mondjuk, egymillió forint felett már nyugodtan több elvárást is foganatosíthat. Nem lehet százezer forint alatti nettó Magyarországon. Módosítani kell a munka törvénykönyvét az emberek biztonsága érdekében, a szakszervezeteknek a jogok lehetőségét kell megadni, a munkanélkül iellátást úgy kell működtetni, hogy az esélyt adjon az elsődleges munkaerőpiacra való jutáshoz. S mint mondtam, a közmunkásoknak is biztosítani kell azt, hogy legalább az egy főre eső létminimum összegét megkeressék. S persze a nőkről és a nyugdíjasokról sem szabad elfeledkezni. Miért nem változtatták meg azt a helyzetet, hogy a kiszolgáltatottság ne nőjön, hanem csökkenjen az elmúlt hét esztendőben? Miért nem változtatták meg a munka törvénykönyvét a biztonság érdekében? S miért nem erősítették azt a szol idaritást, amire szükség van ebben az országban? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Válaszadásra Cseresnyés Péter államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, el nök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Önt hallgatva mindig fölvetődik a kérdés, hogy hol volt az MSZPféle igazságos Magyarország, amikor közel félmillióan voltak munkanélküliek 2010ben, vagy hol volt az MSZPféle igazságos ország, amikor 741 ezerrel kevesebben dolgoztak 2010ben és előtte, mint most, s hol volt az igazságos Magyarország az önök kormányzása idején, amikor egyhavi nyugdíjat és egyhavi bért vettek el a közalkalmazottaktól és a nyugdíjasoktól. Ezzel ellentétben Magyarország mo stani kormánya önöktől és a korábbi kormányzati politikáktól eltérően elkötelezte magát a munkaalapú társadalom megteremtésében, és megfogalmazta a „segély helyett munkát” elvet. A gazdasági növekedés egyre több munkalehetőséget teremt, beleértve a közép- és felsővezetői munkaköröket is, például a diplomával rendelkező nők számára is. A szellemi foglalkozást végző nők száma 100 ezerrel nőtt 2013 óta, ezen belül a vezető beosztásban lévők száma 7,5 százalékkal emelkedett. A 2010 előtti szocialista kormányzás sal szemben mi valóban sokat tettünk a szociális partnerekkel együttműködve a munkavállalók helyzetének javítása érdekében. A bérek átlagos reálértéke ma már 36 százalékkal magasabb a 2010. évinél a családi adókedvezményekkel együtt, ami maximálisan szolgá lja az uniós bérfelzárkózás ügyét, miközben a jövedelmi különbségek - beleértve a nemek közötti bérkülönbségeket is - mérsékeltebbek az uniós országok többségénél tapasztalhatónál. A hatéves bérmegállapodásnak is köszönhetően a minimálbér 2010 és 2018 közö tt 88 százalékkal emelkedik, ami kiemelkedő mértékű az Európai Unió és az OECD viszonylatában egyaránt. Ez egyébként a szakmunkásminimálbér esetében, a garantált bérminimum esetében több mint 100 százalékos emelkedést jelent. A minimálbér családi kedvezmé ny nélküli nettó összege 2018ban csaknem 92 ezer forint lesz, egy gyermek nevelése esetén pedig már biztosan meg fogja haladni a nettó minimálbér a 100 ezer forintot. Hangsúlyozni kell, hogy a kormány a munka törvénykönyve megalkotásakor kiemelten figyelt e a munkavállalók érdekeit, éppen ezért a munkavállalók munkajogi védelmét a munka törvénykönyve széleskörűen biztosítja az ön állításaival szemben. A hatályos szabályozás kellő védelmi szintet biztosít a munkavállalók jogainak védelme céljából. A munka vi lágában a kollektív autonómia érvényre jutása érdekében az Alaptörvény rögzíti a szervezkedési jog védelmét. A munka törvénykönyve ezzel összhangban szabályozza a szervezkedési jogra vonatkozó garanciákat. A
