Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 4. hétfő (264. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló poiltikai vita - ELNÖK: - CSEPREGHY NÁNDOR, a Miniszterelnökség államtitkára:
2629 arányt, a fideszes kormányzatok számára a növekedést, az azt megelőző kormányzatok számára pedig a válságot követő években a zsugorodást megítélve. Tehát itt nem egy számtani átlag ot kell vonni ebből az öt kimutatásból, hanem azt kell nézni, hogy tendenciában valóban csak ennyire tudtuk feljavítani az amúgy siralmas növekedési számokat, amelyeket 2010ig lehetett tapasztalni. Képviselő asszony beszél az európai uniós függésről is, a mit érdemes lenne tisztába tenni, hiszen valóban, a 2010es kormányváltáskor az volt az általános tapasztalat, hogy az akkor megvalósuló közberuházások 98 százaléka európai uniós finanszírozásban valósult meg. Mára ez a szám 60 százalékra csökkent úgy, hog y közben van gazdasági növekedés. Tehát ez is azt igazolja, hogy a magyar gazdasági növekedés ma már nem kizárólagos és nem nagyrészt függ az európai uniós forrásoktól. A növekedési mutatók tekintetében, illetve a gyors lehívással kapcsolatban megfogalmazó dott kritikák kapcsán engedje meg, hogy némi helyesbítést kérjek öntől. Nem teljesen volt világos, hogy azt kritizálja, hogy a kormány túl gyorsan használja fel a forrásokat, vagy - ha szó szerint idézem önt - az a problémája, hogy minimális összegben költ öttünk támogatásokat a magyar gazdaság fejlesztése érdekében. (Schmuck Erzsébet: Túl gyorsan!) Tehát most az a baj, hogy túl gyorsan, vagy az a baj, hogy túl lassan használjuk fel a pénzeket? - mert mindkettő állítás megfogalmazódott képviselő asszony rész éről. Szeretném, ha ebben tisztán láthatnánk, hogy akkor ön melyikben hisz igazán. Output indikátorokat hiányol képviselő asszony. Engedje meg, hogy egy nagyon objektív számrendszert hasonlítsak össze a 2010 előtti állapotokkal. Nézzük meg a költségvetési hiányt, nézzük meg a munkanélküliséget, nézzük meg a gazdasági növekedést! Ezek azok a számok, amelyek, azt gondolom, talán politikai és világnézeti meggyőződéstől függetlenül reális képet festenek egy gazdaság állapotáról. 2010 előtt nem volt olyan év, am ikor a költségvetési hiány 3 százalék alatt lett volna; a 2010es gazdasági helyzetkép egyik legnagyobb problémája volt a munkanélküliség, és nemhogy nem volt gazdasági növekedés, gazdasági visszaesésről beszéltünk. (16.30) Hét év kormányzás utá n 4 százalék alatt van a munkanélküliség, immár évek óta 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, közel 10 százalékponttal csökkent a magyar állam adóssága, és ahogy azt ön is említette, van már gazdasági növekedés akkor is, amikor nincsenek európai uni ós kifizetések, mutatja ezt a két ciklus közötti év, amikor egy 2,5 százalékos növekedés volt kizárólagosan a magyar gazdasági szereplők eredményének köszönhetően. E tekintetben azt gondolom, hogy némi korrekcióra szorul a képviselő asszony által elmondott helyzetelemzés. Képviselő asszony számonkéri a számokat is és a támogatott fejlesztéseket, illetve az e mögött lévő vállalkozásokat. Engedje meg, hogy itt beszéljek önnek arról, hogy a 201420as időszakban 130 ezer projekt kért támogatást, tehát kért áll ami vagy európai uniós hozzájárulást a saját fejlesztéséhez, ebből 76 ezer projekt konkrétan nyert, és a 76 ezer projekt tekintetében mintegy 40 ezer cégről beszélünk. Akiket önök az ellenzéki padsorokból rendszeresen a parlament nyilvánossága elé citálnak , az az öttíz vállalkozás, azt gondolom, töredéke, kevesebb, mint egy ezreléke ennek a nyertes számnak. De mindenképpen meg szeretném nyugtatni képviselő asszonyt, nem gondoljuk, hogy ez a 40 ezer vállalkozás mind fideszes vállalkozás lenne, de reméljük a zt, hogy mégis a Fideszre fognak szavazni 2018ban, mert ez a kormány folytat olyan támogatáspolitikát, amely számukra kedvező, és amelyről valóban el tudják azt hinni, hogy ez a kormány a magyar gazdasági érdeket képviseli. Záró gondolatként az ön hozzász ólásához azért engedje meg, hogy a Suzuki beszállítói nevében kikérjem magamnak azt, amikor a kormányt kritizálva azt a támogatáspolitikát kritizálja, amivel többek között a négy nagy magyarországi autóipari gyártócég egyikét, a Suzukit támadja, mert a Su zuki támogatása nem egy multinacionális cég Magyarországon meglévő leányvállalatának a támogatása. Ez a támogatás azoknak a beszállítóknak szól elsődlegesen, akik többek között a Suzuki
