Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 4. hétfő (264. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló poiltikai vita - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2620 is ide, hogy a kormánynak arra is volt ereje, vagy arra is voltak lehetőségei, hogy a helyi szereplőket is bevonja valamilyen mértékben a források szétosztásába. A megyei önkormányzatoknak és a megyei jogú városoknak összességében több mint eze rmilliárdnyi forrás áll a hét év alatt rendelkezésükre arra, hogy a TOP rendszerén keresztül önmaguk is forrásfelhasználók, forrásszétosztók legyenek. Ez a megyék esetében 803 milliárd forint, a megyei jogú városok esetén 425 milliárd forint. Egy má sik ilyen újítás, amit én fontosnak tartok, főleg a hosszú távú forrásfelhasználás reményében - hosszú táv alatt azt értem, hogy a kormányzat képviselőjével együtt én is remélem azt, hogy majd 2020 után is lesznek források, és azokat a forrásokat is valami lyen módon majd a magyar gazdaság fejlesztésére lehet fordítani , én azt valószínűsítem, hogy nagyobb részben már olyan források lesznek esetleg ezek, majd azok, amelyek visszatérítendő források lesznek. Ezzel a rendszerrel a kormány már most is kísérlete zik, nem is kis összegekben, 700 milliárdnyi forrást visszatérítendő forrásként kínál fel a kormányzat a banki intézményrendszeren keresztül a magyar kis- és középvállalkozások számára, hogy a saját vállalkozásaikat európai uniós forrásokon keresztül erősí tsék. Jelenleg már több mint 600 magyar fejlesztési banki pontot hozott létre a kormányzat az országban. Egykét héttel ezelőtt Mohácson is avattunk egy ilyen magyar fejlesztési banki pontot az OTP rendszerén keresztül, vagy a Takarékszövetkezetek is része sei ennek a rendszernek. A dolog lényege, hogy 600 olyan hitelfelvevő hely létezik az országban, ahol egységes szemléletben, nagyon olcsón lehet európai uniós forrásokhoz, hitelekhez jutni a saját gazdaságfejlesztési célok támogatásához. Azt gondolom, ezek az intézményrendszeren belül olyan fontos változások alapkövei, amelyek számunkra adják azt a lehetőséget, hogy képesek legyünk sikeresen felhasználni ezeket a forrásokat. Addig, ameddig az előző európai uniós pénzügyi ciklusban, ami tartott 2013ig, már ennek a kormánynak azon kellett versengenie, azért kellett megszakadnia, ha már nem volt képes a szocialisták által megkonstruált rendszer kereteit felbontani, és értelmesebben felhasználni ezeket a felkínált forrásokat, többet fordítani gazdaságfejlesztés re, és kevesebbet önmagára az államra; megjegyzem, az Orbánkormány tett erre egy kísérletet, csak azzal szembesült, hogy ha ezt át akarja vinni az Európai Bizottságon, akkor egy évig leáll a rendszer, és nem tudjuk majd az összes forrást lehívni, ezért a kormány a kisebbik rosszat választotta, és azt mondta, hogy ha már a régi rendben kell szétosztani a forrásokat, akkor viszont legyünk képesek lehívni a teljes forrást. (15.50) Ezzel a megváltozott intézményi struktúrával, amiről a mondandóm elején beszélt em, erre képesek is voltunk, és az összes forrást sikerült a brüsszeli kasszából Magyarországra juttatni. Ebben a ciklusban most már nyilvánvalóan nem az a cél, hogy az összes forrást felhasználjuk, bár megjegyzem, nagyon jól állunk ilyen szempontból. Enne k a pénzügyi ciklusnak az első felében nemcsak meghirdettük az összes forrás lehetőségét a magyar vállalkozások számára, hanem ezeknek nagyon meghatározó részét - ez a vita további részében majd számokkal is alá lesz támasztva - már kifizettük. A magyar ga zdaság mindenkori teljesítményébe jócskán belejátszik az, hogy ezt milyen sikeresen tesszük. 2016, ami oly sokszor kritika tárgya, azért volt izgalmas év számunkra, mert a váltás éve volt, a régi forrásokat már felhasználta az ország, az újak felhasználásá hoz nyilvánvalóan először pályázatokat kellett hirdetni, a rendszert kellett beüzemeltetni. Tehát azt mondhatjuk, hogy 2016ban kevés európai uniós forrás hasznosult a magyar gazdaságban, és - zárszámadás után vagyunk, tudjuk azt, hogy - így is képesek vol tunk 2,1 százaléknyi növekedésre, ami több, mint az európai átlag. Most, 2017ben az év vége felé látjuk azt, hogy mit jelent az európai uniós forrásfelhasználás, látjuk, hogy ezeknek a forrásoknak a jó felhasználása mennyire a magyar gazdaság érdeke és lé tkérdése. Joggal kalkulálunk azzal, hogy a 2017es évet többek között az ügyes forrásfelhasználással 3,8 vagy akár 4 fölötti GDPnövekedéssel fogjuk zárni.
