Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 4. hétfő (264. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló poiltikai vita - IKOTITY ISTVÁN jegyző: - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN jegyző: - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
2613 ilyen volt, ezért a vidékfejlesztési programot csak 2015 szeptemberében fogadta el az Európai Bizottság, ehhez mérten a teljesítmény jelentős. Ma azt tudom jelenteni az Országgyűlésnek, hogy nem nagybirtokosoka t, hanem kisbirtokosokat támogatunk. Ma az Európai Unióból vidékfejlesztésre érkező forrásoknak 80 százaléka megy kicsi és közepes gazdaságokhoz, és csak 20 százalék megy nagybirtokhoz. Történelmi lépésnek tekinthető a degresszió, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos összeg fölött - ez nagyjából 1200 hektárnyi támogatást jelent - a magyar állam csak kivételes esetben, például tehenészetekhez fűzötten fizet nagyobb támogatást. Maximum 1800 hektárig fizetünk földalapú támogatást. Úgy gondolom, ez nagyon sok, eg yébként a földtulajdonlással, földbirtokmérettel kapcsolatos évszázados vitában is jelentős előrelépés, mert a támogatáspolitikában is a kis- és középbirtokosok mellé álltunk, és számukra biztosítunk esélyt és lehetőséget. Most nem fogom itt elmondani, hog y a menedzsmentben, az ügyek intézésében mekkora racionalizálást hajtottunk végre, azon mindig lehet tökéletesíteni, csak azt szeretném, ha a képviselőtársaim megértenék, hogy ez a kassza - 2529 milliárd euróról beszélünk , e fölött a kassza fölött mégis csak az Európai Bizottság diszponál, annak egy átengedett jogköre a magyar kormány részéről. Ezért a játékszabályokat Brüsszelben írják meg. Mi a pénzeket csak úgy tudjuk felhasználni és kifizetni, ahogy az Európai Bizottság és az Európai Unió játékszabály ai ezt megengedik. Tehát amikor panaszkodnak a képviselőtársaim, választók, vállalkozók, érintettek, hogy lassú, bürokratikus, akkor azt tudomásul kell venni kormányon belül és kívül, parlamenten belül és kívül, hogy mi az Európai Unió játékszabályai szeri nt kell ezt a pénzt kihelyezzük. Majd 2020 után egy óriási intézményi vita lesz az, hogy vajon a tagállami intézmények helyezik ki a forrásokat, vagy lesz egy központi ügynöksége az Európai Bizottságnak, aki minden tagállamban vagy határokon átnyúló módon fog pénzeket kihelyezni. Készülünk erre a vitára is egyébként, hiszen meggyőző érveink vannak arra, hogy ezek a pénzügyi alapok az agráriumban és a kohézió területén megmaradjanak, és arra is, hogy intézményrendszerünk állami kézben, nemzeti szuverén érdek körben legyen. Szeretnék egy kényesnek tűnő témát szóba hozni, ez pedig a közbeszerzések ügye. Több szempontból is szeretném a parlament figyelmét adatokkal felhívni. Először is 2016ban Magyarországon 85008800 közbeszerzés volt. Hogy mindenki pontosan lá ssa ezt, ez 2000 milliárd forintot jelent. Tehát 2016ban Magyarországon 2000 milliárd forint értékű közbeszerzés zajlott, aminek egy része az Európai Unióból visszakapott forrás. A 2000 milliárd forint a GDP több mint 5 százalékát jelenti. Ez részben nagy összeg, részben azért figyelmeztet bennünket arra, hogy amikor azzal vádolnak bennünket, hogy a közbeszerzések kapcsán, fogalmazzunk finoman, egyes emberek nem a jó gazda gondosságával járnak el, a GDP 95 százalékát nem érintő kérdésről beszélünk. A GDP 9 5 százaléka, hála a Jóistennek, nem a közbeszerzésekből, nem állami megrendelésekből, nem önkormányzati megrendelésekből jön, hanem a szabad piacgazdaság adta keretek közül. Tehát amiről az ellenzéki képviselőtársaim oly sokszor beszélnek, hogy ilyen és ol yan visszaélések vannak, ez a GDP 95 százalékát nem érinti, hiszen a közbeszerzés a GDPnek csupán 5 százalékát kitevő, 2000 milliárdos kérdés. A 8500 közbeszerzési eljárásra 51 ezren jelentkeztek, felhívom mindenkinek a figyelmét. Ez azt is jelenti, hogy egy közbeszerzésre átlagosan 56 jelentkező van. (15.20) Tehát nem igaz az a vád, hogy az állami pénzek felhasználása kapcsán nincsen verseny, mert az Európai Bizottság vizsgálata alapján egy állami vagy önkormányzati közbeszerzésre tipikusan öthat szerep lő jelentkezik. Természetesen megvizsgáltuk azt is, hogy hány olyan közbeszerzés van, amire egy szereplő jelentkezik. 2010ben, amikor átvettük a kormányzást, az összes közbeszerzés - hasonló nagyságrendekről beszélünk - 30 százaléka esetében egy pályázó v olt, magyarul nem nyerhetett más. Ez az arány jelen pillanatban, 2016ban 16 százalék volt, a felére csökkent azoknak a pályázatoknak a száma és aránya, ahol egy pályázó van, tehát jó eséllyel pályázik arra, hogy ő legyen a nyertes, de az esetek többi rész ében, 85 százalékban több, átlagosan öthat pályázó indult a közbeszerzéseken.
