Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 4. hétfő (264. szám) - A 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló poiltikai vita - IKOTITY ISTVÁN jegyző: - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN jegyző: - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter:
2609 Köszönöm szépen. Igen tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvisel őtársaim! Mindenekelőtt szeretném - elsősorban a jegyzőkönyv tanúsága okán - rögzíteni, hogy a Lehet Más a Politika frakcióvezetője, Schmuck Erzsébet indítványozta, hogy a kormány rendszeresen számoljon be az Országgyűlésnek az európai uniós források felha sználásának helyzetét és rendjét illetően. A kormány a kérést akceptálta, és javaslatot tettünk arra az Országgyűlésnek, hogy negyedévente - a fejlesztési időszak alatt - beszámolunk arról, hogy az Európai Unió közös költségvetéséből Magyarországra visszaa dott pénzeket hogyan és mi módon fogjuk felhasználni. (15.00) Ennek a kötelezettségünknek teszünk most, ebben az esztendőben többször eleget. Föltételezem, hogy a parlamenti választásokig már nem lesz több alkalom arra, hogy ezt a helyzetet, ezt a képletet áttekintsük, ezért is nagyon sajnálom, legalábbis ami a vitaindítót illeti, hogy az MSZP és az LMP frakciója egyelőre… Bocsánat, az LMP frakciója a jegyző úr személyében képviselteti magát, de az MSZP frakciója a távolmaradásával tüntet. Ezt meg is értem, mert ahogy ők használták fel a pénzt, arról nem sok beszélnivaló van, de azért megemlékezünk róluk is. (Dr. Szűcs Lajos elfoglalja jegyzői helyét.) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Röviden szeretnék három dolgot a figyelmükbe ajánlani, leltárszer űen, bár tudomásom szerint képviselőtársaim rendszeresen írásos tájékoztatót is kapnak a Miniszterelnökségtől, ami a kormány ez irányú munkáját foglalja össze. Röviden mégis adnék egy leltárszerű tájékoztatást, hogy a források felhasználásával hogyan állun k. Másrészről szeretnék emlékeztetni az Állami Számvevőszék egyik vizsgálatára, ami a 20072013 közötti időszak tanulságaira figyelmeztet. Harmadrészről pedig szeretnék néhány aktuális kérdést, így a közbeszerzések ügyét szóba hozva, összehasonlítást is te nni a jelenlegi és a korábbi fejlesztési időszak vonatkozásában, különösképpen azért, mert Magyarország Kormánya 2017. december 13án foglalkozik azzal a pozíciós papírral, amelyben próbáljuk összegezni a 2020 utáni európai uniós költségvetéssel kapcsolato s nemzeti érdekeket, amelyeket 2018ban az ezzel kapcsolatos vitában kívánunk érvényesíteni Brüsszelben. Az Állami Számvevőszék a fejlesztési időszak 20072013as ciklusának lezárásaképpen értékelte azt, az Állami Számvevőszék először is megállapította, ho gy a stratégiai tervezés teljes hiánya jellemezte a 2004 utáni európai uniós forrásfelhasználást, tehát nemcsak a források felhasználása húzódott el, hanem megtervezetlenül költötték el a forrásokat. Én azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk, hogy 20142020 kö zött a kormány megtervezte ezen források felhasználását, egy jó pénzügyi megállapodást kötöttünk, először is azért, mert Magyarország egy főre eső támogatási összege - az a pénz, ami visszajön, per lakosságfő - jelentős számnak tekinthető, az Európai Uniób an szinte a legjobb. Másrészről pedig azért is, mert olyan célokat tűztünk ki, amelyek nyilvánvalóan sokat használnak az ország felzárkóztatása érdekében. Sokszor elmondtuk már és most is hangsúlyoznunk kell, hogy ezeket a pénzeket nem ingyen kapjuk. Elősz ör is, Magyarország is befizet az Európai Unió költségvetésébe. Ezt majd a jövőben mérlegelnünk kell, hogy mennyit és milyen formában, ez majd egy vita lesz, hogy mennyit éri meg nekünk befektetnünk és mennyit éri meg befizetnünk, mennyi az, amit visszakap unk. Másrészről pedig 2004ben Magyarország csatlakozásának egyik oka az volt, hogy az Európai Bizottság, az Európai Unió a Magyarország csatlakozásával, például a több százezres, viszonylag olcsó és nagyon jó munkaerővel nyert előnyökért cserébe az ország felzárkóztatásából kiveszi a részét. Tehát nem arról van szó, hogy mi pénzeket kapunk ingyen, ajándékba, hanem a piacaink megnyitása, a munkaerő, a tőke és a szolgáltatások liberalizálása, például az, hogy magyar munkaerő százezrei vannak kint és dolgozna k könnyített föltételekkel, ezért cserébe kaptuk azt, hogy az ország fölzárkózásából a nyugati nettó befizetők kiveszik a részüket. (Schmuck Erzsébet megérkezik a terembe.) Nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a felzárkózás nincsen kész. Az Európai Bizottság előr ejelzései szerint még 20302035 az az időszak, amikor a V4ek tekintetében a felzárkózási alapokat
