Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 18. hétfő (238. szám) - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DR. GULYÁS GERGELY (Fidesz):
27 minderre, amelynek már tényleg csak két dolog számít: a pénz és a hatalo m. Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : A mai utolsó napirend előtti hozzászólást Gulyás Gergely képviselő úr mondja el, a Fidesz nevében: „Mégis van kötelező kvóta?” címmel. Parancsoljon! DR. GULYÁS GERGELY ( Fidesz ): Köszö nöm a szót. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ismerjük most már a szeptember 6ai döntését az Európai Bíróságnak. Az Európai Bíróság döntése azt jelenti, ahogyan a miniszterelnök úr is utalt a napirend előtti felszólalásban, hogy kötelező kvót a van, a törvényhozási eljárása a kötelező kvóta elfogadásának az Európai Bíróság szerint rendben volt. A magyar kormánynak ettől eltérő az álláspontja, de természetesen az Európai Unió Bíróságának döntését tiszteletben tartjuk. Az a kérdés, hogy mi követk ezik ebből. Először is az következik, hogy annak a riogatásnak, amit az ellenzéki pártok részéről hallottunk, és azoknak a kritikáknak, amelyek az ellenzéki pártok részéről megfogalmazódtak, hogy kötelező kvóta nincs, és az ezzel kapcsolatos népszavazás 20 16. október 2án felesleges lett volna, ezeknek a valótlansága mára egyértelműen bebizonyosodott. Mi nem következik ebből? Nem következik ebből az, hogy nekünk a végrehajtás kötelezettségéhez másként kellene viszonyulnunk, mint a másik 27 tagállamnak. Ha u gyanis megnézzük azt, hogy az a 24 tagállam, amelyik megszavazta a kötelezőkvótadöntést a Tanácsban, ezt követően azt milyen mértékben hajtotta végre, akkor azt látjuk, hogy a két év szeptember 26án jár le, ezalatt kellett volna 120 ezer menedékkérőt elo szlatni, és eddig mintegy 25 százalékát osztották el a menedékkérőknek. De hogy mennyire sikertelen és végrehajthatatlan ez a kvótadöntés, mennyire szemben áll a józan ésszel, azt jól mutatja, hogy a szétosztott egynegyed mintegy 90 százaléka is elhagyta m ár azt az államot, ahová át akarták helyezni. Ilyen értelemben tehát az, hogy az az eljárás, amelyben ezt a döntést elfogadták, az Európai Unió Bírósága szerint rendben lévő, jogszerű, nem jelenti azt, hogy ez a döntés végrehajtható, alkalmazható, sőt éppe n ezzel ellenkezőleg: az elmúlt évek tapasztalata világossá teszi, hogy ez a mechanizmus nem alkalmas arra, hogy az Európai Unión belül a menekültválságot, illetve a migrációs válságot megoldjuk. A helyzet ugyanis világos: ha a külső határokat nem tudjuk m egvédeni, akkor a külső határok megvédésének hiánya milliókat fog Európába hívni. Pont a jelenlegi német kancellár volt az, aki 2013ban a német választási kampányban több alkalommal elmondta, hogy ma Európában a világ lakosságának, a Föld lakosságának 78 százaléka él, ehhez képest ez a 78 százaléka a Föld lakosságának megtermeli a világ gazdasági összteljesítményének mintegy 25 százalékát, és több mint 50 százalékát az egész világban fellelhető szociális ellátásoknak Európa fizeti. Ebből következik, ha a z ENSZ jelentéséből indulunk ki, amely több mint 60 millió menekültről, belső és külső menekültről beszél, hogy teljesen logikus döntés az, hogy ha Európa nem védi meg a külső határait, akkor százezrek és milliók fognak Európába özönleni. Ezért a legfontos abb az, hogy abban jussunk egyetértésre, hogy nem maradhat következmények nélkül, ha valaki képtelen a külső határok megvédésére. Éppen ezért a magyar miniszterelnök Schengen 2.0s programját kell előtérbe helyezni, ami azt jelenti, hogy egy állam vagy kép es a schengeni szerződésben általa vállalt kötelezettséget teljesíteni, vagy ha nem képes, akkor hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Európai Unió más tagállamai siessenek segítségére, és védjék meg a külső határokat. Ha viszont ehhez nem járul hozzá, és nem tesz eleget a kötelezettségének, akkor ki kell zárni a schengeni zónából, vagy legalábbis a schengenizónatagságát fel kell függeszteni. Nem lesz más megoldás, teljesen felesleges a menedékkérők szétosztásáról beszélni: részben szétveri az Európai Uniót, hiszen az Európai Unió a bevándorlók befogadásának kérdésében megosztott, részben pedig nem jelent megoldást, hiszen újabb és újabb személyek fognak érkezni.
