Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. december 4. hétfő (264. szám) - Gúr Nándor (MSZP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Miért nem növelik hatalomba kerülésük óta, azaz nyolc éve a közszolgálatban dolgozók illetményalapját és miért nem növelik érdemben illetményüket sem?” címmel - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2585 GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Az MKKSZ, a magyar köztis ztviselőket, közalkalmazottakat, közszolgálatban dolgozókat képviselő szakszervezet az elmúlt napokban sztrájksorozatot hirdetett, egyszerűen annak okán, hogy azt látta, hosszú idők óta a követelései nem érvényesülnek. Nem érvényesülnek az önkormányzatok s zintjén, a közszolgáltatás szintjén, azon belül a kultúrával vagy éppen a szociális szférával kapcsolatos felületen sem. Az OKÉT keretei között volt egy kezdeményezésük, ami arról szólt, hogy ezekért a szükségszerű lépésekért megküzdenek, és várják a kormá ny pozitív hozzáállását; ez ismereteim szerint nem történt meg, mármint a pozitív hozzáállás. Boros Péterné, a szakszervezet elnöke ebből kifolyólag Orbán Viktornak is levelet írt, ismereteim szerint e tekintetben még biztató válaszokat nem kapott. Ilyen é rtelemben kézzelfogható az, hogy a folyamatok el fognak indulni, mert az önkormányzatok szintjén, legkiváltképp a kis önkormányzatok szintjén, a kisebb létszámú településeket érintően gyakorlatilag ma az a helyzet van, hogy ha a mostani hétvégén lennének a választások, akkor még a választásokat sem lehetne törvényesen megtartani, mert kiürülnek ezek az önkormányzatok, mert rengeteg a pályaelhagyó fiatal. Egyébként a közszolgálatban is nagyjából kétszázezer ember van, akit fizetésemelések generálisan nem éri ntettek az elmúlt időszakban, az önkormányzatok szintjén pedig a dolgozó emberek 60 százaléka ebben a helyzetben van. Nem véletlen tehát a kérdés, hogy mikor kívánják végre elszánni magukat a tekintetben, hogy tisztességes bér, illetményfejlesztést tegyen ek; hogy a 38 650 forintos illetményalap két egymás utáni kormányzásuk időszakában is változatlan volt. Az OKÉT követeléseit, az OKÉTen megfogalmazottakat mikor akarják teljesíteni? Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm, k épviselő úr, jegyző úr. Válaszadásra megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném emlékeztetni önt, kép viselő úr, hogy amikor önök kormányoztak (Gúr Nándor: A kérdésre válaszoljál! - Dr. Józsa István: Volt egy válság!) , akkor a kormányzásuk idején a közszolgáktól egyhavi bért vettek el, ráadásul a Gyurcsány, Bajnaikormány teljes ideje alatt körülbelül 2 s zázalékkal növekedett a reálbér. Ha összevetjük ezt a 2010 utáni, a 2016. év végéig tartó időszakkal, akkor több mint 20 százalékkal növekedett Magyarországon az átlagbér. Ezt kellene önöknek figyelembe venni akkor, amikor sokszor kritikát fogalmaznak meg. (Gúr Nándor: A kérdésre kell válaszolni!) Tehát jelentős mértékben emelkedett a reálbér az elmúlt időszakban, 2010 és 2016 között is, így a közszférában foglalkoztatottak jövedelmi helyzetét a kormány lépésről lépésre haladva, a gazdaság teljesítőképesség ével összhangban, a költségvetés egyensúlyi helyzetének figyelembevételével rendezi. A béremeléseket a kormány azokon a területeken kezdte, amelyeket a közszolgáltatások szempontjából sürgetőbbnek tartott, tehát az oktatásban, az egészségügyben és a szociá lis ellátásban. A következő hullámban indítottuk el a rendészeti és a honvédelmi ágazatban dolgozók illetményének rendezését, egyegy területen általában többéves program keretében növeljük a béreket, így például az egészségügyi dolgozók illetményének emel ését már 2012ben elkezdtük, és a kormány döntése szerint az ágazat egészen 2019ig rendelkezik menetrenddel a további bérintézkedések tekintetében. A képviselő úr állításával szemben tehát érdemi béremelésre került sor a szociális és a kulturális szférába n is. A jövedelmi helyzet javítása érdekében az illetményalap emelése nélkül is jelentős lépések történtek a közigazgatás területén, így a járási hivatalokban átlagosan 48 százalékkal, a kormányhivatalok megyei szintjén pedig átlagosan 31 százalékkal növel tük a béreket. Az elmúlt
