Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - Egyes agrárszabályozási tárgyú törvényeknek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel összefüggő és más célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2396 ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Sallai R. Benedek képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselő csoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Elsőként is bátorítom jobbikos képviselőtársamat, hogy ne csak azért ne támogassa, ami nincs benne, hanem azért is nyugodtan el lehet utasítani a törvényt, ami b enne van. Mert habár államtitkár úr úgy kezdte, hogy reméli, hogy ez nem politikai vita lesz, mégis a parlamentben mit csináljunk akkor, hogyha én szeretném képviselni úgy a kisgazdálkodók érdekeit, mint ahogy önök képviselik Csányi Sándornak meg Mészáros Lőrincnek az érdekeit? Ebből adódóan nyilvánvalóan itt érdekütközés van, hiszen önök a nagyokat támogatják, mi a kicsiket szeretnénk. Ebből következik az, hogy csak szót kell hogy ejtsünk politikai szempontokról is, hogy mi is dolgozik e mögött a törvény m ögött. Elsőként is szeretnék mélységes felháborodásomnak hangot adni, ugyanis 17 törvényt így egybecsomagolni, és nem igaz az, hogy egy rendező elv van, tehát többféle szempontú módosítások vannak, úgyhogy nem lehet normálisan kezelni. 105 oldalt kellett v olna egypár nap alatt átnéznünk, erre nincs kapacitásunk. Tehát ez tipikusan egy olyan intézkedés, ami az én véleményem szerint a jogalkotási törvényt is sérti, hiszen nem teremti meg a lehetőséget arra, hogy az országgyűlési képviselő, ellátva a népképvis eleti feladatát, egy ilyen jellegű jogszabálynál megfelelő háttérrel tudjon bejönni egy általános vitára. Ez az első probléma. A második pedig az, hogy az én véleményem szerint ennek 17 különálló előterjesztéssel kellett volna az Országgyűlésbe jönnie, és kellett volna különkülön beszélnünk erről, hiszen ezek jelentős része igenis, érdemben érinti az agrártermelés helyzetét. Gőgös Zoltán képviselőtársam, ha jól számoltam, négyszer vagy ötször mondta el azt, hogy ezen el kellene gondolkozni. Én őszintén cso dálom képviselőtársamat, hogy a nemzeti együttműködési rendszerben még ekkora bizakodása van, hogy bármin elgondolkoznak, tehát hogyha ennek a tapasztalatát az elmúlt nyolc évben nem irtották ki képviselőtársamból, akkor örülök, hogy még így a nyolcadik év vége felé is bízik ebben. Így aztán én is inkább az ellenzéki képviselőtársaimnak szeretném felhívni néhány dologra a figyelmüket, hogy mi miatt is nem lenne szabad támogatni és elfogadni ezt a törvényt. Nyilvánvalóan az, hogy dugig van elütési hibákkal, névelőhibákkal, az nem indok. Tehát gondolom, majd valamelyik bizottsághoz bejön egy módosító, ahol ezt a tömérdek elütést - nem tudom, legalább 1015 elütést számoltam meg a teljes anyagban, amik ilyen névelőhibák meg különböző sajtóhibák, amelyek keletke ztek a gépelés során - majd módosítják. De mondom a tartalmi részt. Kezdem az illetékekről szóló törvénnyel. Az eddigiekben hatályos törvény szerint egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként vagy családi gazdálkodóként volt mentes vagy visszterhes vagyonátruházási illetéktől abban az esetben, ha a termőföldet annak megvásárlása után maga használta legalább öt évig. (17.40) Hát, ezek után logikus, már a múlt héten vagy a két héttel ezelőtt történtek után, hogy itt is a mostani módosítás értelmében t örlődik ez a három csoport, és ezzel a kormányzat az illetékmentességet kiterjeszti a társas vállalkozásokra is. Tehát ismét a jó nagy barátoknak ad ez kedvezményt. Nem volt elég az a néhány tízmilliárd, amit legutóbb illetékmentességgel odaadott a nagy fö ldvásárlóknak, most még itt is egy illetékmentességet vezet be. Nyilvánvalóan ez a narancsbáróknak, tehát a magoszosoknak egy jó dolog lesz, hiszen őket érinti ez az illeték jelentős részben, meg akik önöktől földet vettek, de nem szolgálja semmiképpen a k isgazdálkodók érdekét, és nem szolgálja semmiképpen a magyar társadalom érdekét. A következő jogszabály, amit érint, az az állattenyésztésről szóló törvény. Itt osztom Magyar Zoltán képviselőtársam véleményét, hiszen alapvetően itt, ami nincs benne, ami eg yszerűsítés
