Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2328 Elhisze m, hogy idegesek, Répássy képviselő úr, mert az igazsággal nagyon nehéz vitatkozni, de az igazság az, hogy önök konzerválják azt az állapotot, amit 1990ben megörökölt Magyarország. Önök mindent megtesznek annak érdekében, hogy véletlenül se essen bántódás a senkinek, aki a kommunizmusban Magyarországon az elnyomó rendszer, diktatúra oldalán tevékenyen és fenntartóként részt vett. Ez az igazság. És nem ilyen csipcsup módosításokkal kellene szórakozni, hanem olyan jogi keretet biztosítani, amely garantálná a lusztrációt Magyarországon. Nem furcsa, hogy egész KeletKözépEurópában a volt Varsói Szerződés országai közül egyedül Magyarországon nem történt a lusztrációnak semmilyen szintje? Nemhogy lengyel mintát nem követtek; önök még a cseh mintát sem követték; a román mintát sem követték, amely nagyon messze van, vagy nagyon messze vannak a lengyel mintától, de mennyivel előttünk vannak! És akkor itt vagyunk a 2017. év végén, impozáns, emelkedett keretek között - milyen antikommunista törvénykezést végeznek önö k? Egyszer az életben lelkiismeretesen vagy csak képzeletben tegyék már a kezüket a szívükre, és mondják azt, hogy mindent megtettünk, és most is javaslom önöknek, hogy a parlament honlapján az irományok között a nevem mellett vagy a már tárgyalt irományok között nézzék meg azt a beadványt, ami egyébként a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének szó szerinti magyar fordítása, értelemszerűen a magyar Alaptörvénynek megfelelően, a magyar jogrendbe illesztése után olvasható. És ha majd ahhoz egy kicsit is csíráj ában hasonló törvénykezést végeznek, vagy ahhoz csírájában hasonló törvényjavaslatot benyújtanak, akkor mi leszünk az elsők, akik támogatni fogjuk, mi leszünk az elsők, akik kiállnak önök mellett, és mi leszünk az elsők, akik akár a négyötödöt is biztosíta nánk. De ilyen semmitmondó javaslatokra, mint ez is, meg amilyenre sikeredett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ne tekintsenek már úgy, mint ami a rendszerváltást vagy az antikommunizmust megtestesíti, ami szembenézés lenne a múlttal! Ez nem a múlttal való s zembenézés, ez a múltra néző kicsi és nagykapu bezárása, a roló leeresztése. És így lehetnek Magyarországon akár államtitkárok, közéleti szereplők, segélyszervezetek, újságírók, és ki tudja még, akár a gazdasági életben, akár a politikai életben nagyon mag as szintű szereplők olyanok, akik egyébként tevékeny részesei voltak az 1990 előtti időszaknak, és önök velük karöltve szónokolnak minden év október 23án vagy november 4én az áldozatok emlékéről. (12.20) Nem visszás ez egy picit? Nem felháborító? És tény leg, az áldozatok emlékére legyenek már olyan szempontból tekintettel, hogy ne hazudjanak! De ha nem tudnak szembenézni, akkor legalább engedjék meg másoknak, hogy szembenézzenek, és ne gátolják a valódi antikommunista törvénykezést. Mert mondhatnak akármi t, ez minden, csak nem az. Ez a szégyen és a gyalázat! Ezért nem lehet sem ünnepi, sem emelkedett egy ilyen vita, ami a rendszerváltás ünnepléséről kellene hogy szóljon, mert pont az ellenkezőjét teszik. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban .) ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Ikotity István képviselő úrnak, LMPképviselőcsoport. Parancsoljon! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Önmagában az előttünk fekvő javaslattal az L MPnek nincs baja, ezt a testület működését segítő kisebb módosításokkal laboratóriumi körülmények között természetesen támogatni tudnánk. Sokkal nagyobb baj az, hogy a kormánytöbbség a Nemzeti Emlékezet Bizottságával a maga részéről letudta az ügynökkérdé st. Pedig amíg valódi nyilvánosságról és legalább egy szűk körű lusztrációról nem beszélhetünk, addig a jogalkotó sajnos tovább görgeti az elmúlt több mint negyedszázad szomorú adósságát. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága ugyanis nem más, mint a tudományos ku tatás monopolizálása. A testület működéséből hiányzik az automatizmus. Nem közérdekből nyilvános, azaz bárki által megismerhető valamennyi, az állambiztonsággal együttműködő személy azonosításához szükséges
