Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 28. kedd (262. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP): - ELNÖK: - TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
2290 És ahogy mondtam, a jövő évi költségvetési törvény többleteket tartalmaz, az innovációk teré n pedig olyan praxisközösségeket hoztunk létre, ami a jövő modellje lehet, és bízunk benne, hogy egyre több településen tudjuk bevezetni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Me ggyőzés vagy megtévesztés” címmel a KDNP képviselőcsoportjából Harrach Péter frakcióvezető úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Frakcióvezető úr, parancsoljon! Öné a szó. HARRACH PÉTER ( KDNP ): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Kampány van - ne m hivatalos, de valóságos. Egy ilyen kampányban megmutatkozik egy politikai erő szervezettsége, ereje, tisztessége vagy annak hiánya. A kampány leegyszerűsíti és kiélezi a kérdéseket, a küzdelem kemény, de ettől még lehet korrekt. A kérdés az, hogy milyen eszközöket alkalmaz egy politikai erő ebben a kampányban, a meggyőzés vagy a megtévesztés eszközét. Ma a kampány fő témája nálunk is, mint Európa legtöbb országában, az illegális migráció. A két oldal megfogalmazza üzenetét, megoldását, persze látszik a mö götte lévő eszmeiség is, és nyilvánvalóvá válnak az eszközei. Most tekintsünk el attól, hogy kinek az érdeke Európa destabilitása, inkább próbáljunk meg a két oldal kampányára figyelni. Mit mond a helyzetről a polgári, nemzeti keresztény oldal? Mi azt mond juk, hogy a többség, a bevándorlók többsége nem üldözött, hanem a jobb és könnyebb élet reményében jönnek hozzánk. Ez a tömeg nagy veszélyt jelent Európára, a kultúrára, a biztonságra, az életformánkra. A balliberális oldal azt mondja, hogy ezek üldözött m enekültek, és Európának nagy szüksége van rájuk. A helyzetet így látja a két politikai erő. Milyen szempontjaik vannak? Mi azt mondjuk, hogy a nemzeti önrendelkezés fontos szempont, a hagyományos értékeket, a közösségeket és a biztonság védelmét tartjuk fo ntosnak. A másik oldal - éppen azért, mert elvágta gyökereit - a nyílt társadalom elméletét tartja saját identitása központjának, és kevert társadalomban gondolkodik, amiről bebizonyosodott, hogy működésképtelen. Vajon mit javasolnak ők, és mit javasolunk mi megoldásnak? Mi önvédelmet és a helyben segítést, elsősorban a keresztény közösségek megsegítését és rendezett körülmények megteremtését. Ezt mutatja az is, hogy karitatív szervezeteket támogatunk, amelyek ezt a segítséget nyújtják. Hiszen ki kell monda ni, hogy soha nem a keresztények csinálják a helyi balhékat. Végül felvetődik a kérdés, ami, azt hiszem, ma a legfontosabb számunkra, hogy milyen eszközökkel dolgozik a két oldal. Akik kemény küzdelemben gondolkodnak és nyíltan küzd enek, azok szembetalálják magukat egy álcázott és ennek az álcázottságnak következtében kialakuló gyűlöletkampánnyal. A kettő egészen különböző eszköz; mert azt látjuk, hogy akik álcázzák magukat, azok már az Európai Unióban is éppen a bürokraták és a poli tikusok befolyásával próbálnak eredményt elérni, hazai szinten civileknek álcázott küzdőtársaikkal, akik ebben az álcában politikai és eszmei célokat követnek. Ilyen értelemben, úgy gondolom, egy kampány, amikor bármilyen kemény, de nyílt küzdelmet folytat egy politikai erő, az tisztességes. Ha álcázza magát és a gyűlöletkampányát valósítja meg, azt tisztességtelen. Még fél év vár ránk ebben a kampányban. Azt hiszem, minden tisztességes magyar ember azt szeretné, ha nyílt és kemény, de tisztességes küzdelem lenne. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Frakcióvezető úr napirend előtti felszólalására Tuzson Bence államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, államtitkár úr! TUZSON B ENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára :
