Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 27. hétfő (261. szám) - Napirend utáni felszólalók: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
2274 Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lukács László György, a Jobbik képviselője: „Merre tovább Tiszató?” címmel. Ötperces keretben megadom a szót. DR. L UKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy olyan téma, ami nemcsak a Nagykunságot, hanem Heves déli részét, illetve áttételesen az egész északkeletmagyarországi régiót érinti. Ez pedig nem m ás, mint a Tiszató kérdése. A Tiszatóról talán annyit érdemes tudni, hogy Magyarország második legnagyobb tava természetesen a Balaton után, viszont legnagyobb abban, hogy ez a mesterséges tavak közül Magyarországon a legnagyobb területtel rendelkezik. 1 27 négyzetkilométert foglal el, és egyébként a legmélyebb pontján 20 méter körül van a mélysége, de átlagmélysége nem haladja meg a másfél métert, tehát egy rendkívül sokcélú és egyébként családoknak, turizmus- és más, horgászcélokra is igénybe vehető ter ület. Maga a tó 1973ban formálódott azzá, amivé lett a kiskörei vízi erőmű, a duzzasztóobjektum megépítésével, és gyakorlatilag 1990re érte el azt a szintet és azt az állapotot, amelyben jelenleg is ismert. Lényegében az egyik legfontosabb adottsága enne k az új képződménynek és a Nagykunság, illetve Heves déli része új kincsének az lenne, hogy egyrészt a turizmust, a sporthorgászatot, a sportcélú kikapcsolódást szolgálja, de szolgálhatja a természetjárást is, hiszen van benne olyan terület, amely a UNESCO világörökségének része, ez a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatótere. Számos olyan madár fészkel itt, számos olyan madár szállja meg ezt a területet, amely nemcsak Magyarországon, hanem KözépKeletEurópában is kuriózumnak számít a természetjárók és egyébkén t a szabadidejüket töltő emberek legnagyobb örömére. Azonban meg kell vizsgálni, hogy amikor egy ilyen képződményünk van, egy ilyen lehetősége van a keletmagyarországi megyéknek, településeknek, akkor mit tudnak belőle kihozni. Nos, a kitörési pontokat, m int előbb említettem, a turizmusnál, a sportolásnál, természetjárásnál kell keresni. Azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban talán a Tiszató volt az egyik olyan turisztikai célpont, amely nem azzal az ütemmel fejlődött, ahogy a helyben lakók, illetve a kör nyékben élők szerették volna. Talán elég, ha azt mondjuk - én több nyáron keresztül láttam, hogy miként élik meg a nyarat Abádszalókon, Kiskörén, Tiszafüreden , a régi fénye, amelyben az 1990es évek előtt meg a kilencvenes évek elején ragyogott, egy kics it megkopott. A kempingek kiüresedtek, lelakottá váltak, abban az időben felújításra nem került sor, a nyaralók egy része sajnos lakatlanná vált vagy nem használják a nyári időszakokban. Ezt megsínyli a vendéglátás, a vendégéjszakák száma is. Amennyiben az t mondhatjuk, hogy bizonyos szempontból a turizmusban a vendégéjszakák számában növekedés van, talán még ez az önálló terület, a Tiszató és a Tiszatavi régió nem hozza azokat a számokat, amit várnánk tőle. (20.00) Ezek egyrészt nemcsak a külföldi turizmu snak a kisebb számai, hanem a belföldi turizmusnak az elmaradása miatt is vannak. Vannak persze jó példák is, de sajnos ebből van kevesebb a Tiszatónál. Az egyik Poroszlónak, illetve Sarud községnek a példája, amelyek megpróbálták a lehető legtöbbet kihoz ni a helyzetükből, talán azok a területei most a Tiszatónak, amelyek kellő fejlettséggel vannak és kellő fejlettséggel állnak. Meg kell tehát jegyezni, hogy mi az, amilyen lépéseket tenni kell, és melyek azok a lépések, amelyek irányába el lehet mozdulni. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Tiszatónak, a Tiszatavi régiónak egy négy évszakos turizmus felé kell elindulnia, amely a téliőszitavaszi időszakban természetjárási, sporthorgászati célokat szolgálhat, míg nyáron a szabadidős tevékenységet, illetve a str andolást szolgálhatja. Nagyon fontos, hogy meg kell születnie, ahogy a Balatonnál talán már megszületett a megyék közötti együttműködés, hogy minden megye a magáénak érzi a Balatonnak a megfelelő szakaszát, nos, ugyanez kell a Tiszatónál is: mindkét megyé nek, illetve egy kis részén BorsodAbaújZemplén megyének, ahol határos vele, a magáénak kell éreznie, tehát JászNagykunSzolnok megyének és Heves megyének különös figyelmet kell erre fordítania.
