Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 27. hétfő (261. szám) - A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2258 és a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által kezdeményezet t, előre egyeztetett törvénymódosításokat szinte minden esetben egyhangúlag elfogadták. Kérem, hogy tartsák meg továbbra is ezt a jó szokásukat. Mindezen pozitív, valóban történelmi léptékű változások természetesen nem oldhatták meg nyolctíz évtized elmar adását, de tudjuk, látjuk, hogy ez a négyéves ciklus óriási előrelépést hozott a magyarországi nemzetiségek megismerése, a magyar kormány és parlament által történő elismerése terén is, ami jó alapot ad a további eredményes munkához, a magyarországi nemzet iségek biztató jövőjéhez. Mindezek alapján kérjük a parlamentet a törvényjavaslat elfogadására. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit! (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm Ritter Imre német nemzetiségi szószóló felszólalás át. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Megkérdezem, hogy ki kíván élni a felszólalás, hozzászólás lehetőségével. (Senki nem jelentkez ik.) Jelentkezőt nem látok. (18.50) Tisztelt Országgyűlés! A vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt…, illetve nem kérdezem, mert látom, hogy készülődik. Öné a szó, államtitkár úr. BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm sz épen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, a tavalyi év beszámolója tekintetében azt mondhatjuk, hogy egy sikeres évet tudott maga mögött Magyarország. Miért mondom ezt? Azért, mert a 2016os költségvetés végrehajtását, illetve a 2016. évi gazdasági folyamatokat egyrészről lehet jellemezni a makrogazdasági számok szempontjából, másrészről pedig jellemezhetjük abból a szempontból, hogy a tavalyi év mit hozott az egyes állampolgároknak, mit hozott a magyar családoknak. Enge djék meg, hogy nagyon röviden ezen két szempontból értékeljem a tavalyi évet. Ahogyan azt Szűcs Lajos, a Költségvetési bizottság alelnöke elmondta, a tavalyi évben a magyar gazdaság az európai uniós átlagos növekedés felett, 2,2 százalékkal bővült. Egy oly an évről beszélünk, amely az európai uniós források tekintetében úgymond lyukas év, és azt gondolom, a tavalyi év beszámolója igazolta azt, hogy a magyar gazdaság európai uniós források nélkül is képes növekedésre. Természetesen, ha értelmesen, jól használ juk fel az uniós forrásokat, ez a növekedési képességeinket javítani tudja. A növekedés mellett az egyensúlyi mutatóink igen kedvezően alakultak, hiszen nemcsak a folyó fizetési mérleg mutatott igen jelentős aktívumot, hanem az államháztartás hiánya - az é vközi többletkiadások ellenére is - a hiánycél alatt teljesült, 1,9 százalékos szintet érve el. A növekedésnek és az alacsony hiánynak köszönhetően pedig az államadósságunk az Európai Unió 28 tagállama közül 2011 óta egyedülálló módon minden évben csökkent , vagyis egyedüli ország vagyunk a tagállamok közül, aki ezt 2011 óta magáról elmondhatja. Felmerült kérdésként, hogy ezek a kedvező számok hogyan alakultak ki, hozzá kellette nyúlni a költségvetéshez vagy sem. Demeter Márta képviselő asszony kisebbségi v éleményben azt mondta, hogy felelőtlenség volt, többször hozzá kellett nyúlni a költségvetéshez; ugyanakkor mellette arról beszélt, hogy az oktatás és az egészségügy nem részesült elengedő forrásban. A tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívom arra, hogy a költségvetési törvényt egy alkalommal kellett módosítani, ahogy azt Szűcs Lajos alelnök úr mondta. Ezen egy módosítás többletkiadások felhasználását tette lehetővé többletbevételek mellett például oktatási és egészségügyi célra. Év végén a kedvező költségv etési helyzet lehetővé tette azt, hogy az államháztartási törvényben szereplő felhatalmazás alapján a szabad források terhére a költségvetési hiánycél teljesítése mellett további pluszkiadások teljesüljenek, például oktatási célra. Közoktatási intézmények épülhettek az év végi forrás biztosítása
