Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 27. hétfő (261. szám) - Megemlékezés elhunyt volt országgyűlési képviselőről - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
2173 kapok - felavatni. Kíváncsi vagyok, hogy tude annak örülni, és majd akkor, ott az embereknek mit fog mondani arról a sporttámogatási rendszerről, amit ez a kormány hozott létre. Ön kettős politikát folytat: a parlamentben támadja a rendszert, amikor meg hazamegy, akkor örül neki és tapsol. Döntse el, hogy melyiket választja, de ne csak ön, hanem az egész MSZPfrakció! Kö szönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselője, Dúró Dóra képviselő asszony: „Sztereotípiák helyett egyensúly.” címmel. Parancsoljon, képviselő asszony! DÚRÓ DÓRA ( Jobbik ): Kö szönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! November 25e a nők elleni erőszak megszüntetésének a világnapja. Ebből az alkalomból szervezett a Jobbik a Képviselői Irodaházban egy rendkívül sikeres és eredményes konferenciát. Szeretnénk azt, ha ez a fórum, tehát a politikai pártok - erre a konferenciára is mindegyiküket meghívtuk - és a civil szféra, a női szervezetek közötti diskurzus, eszmecsere állandósulna, s nemcsak az olyan traumákkal tudnánk foglalkozni ilyen beszélgetések keretébe n, mint az erőszak elszenvedése, hanem a nők hétköznapi problémáira, nehézségeire is hatékony megoldásokat tudna kialakítani a politika. Rendkívül fontos mindannyiunk számára, hogy hogyan beszélünk a nőkről, hogyan beszélünk a közéletben az ő szerepükről, legyen szó a családban vagy a társadalomban betöltött szerepükről, hiszen kulcsfontosságú az, hogy mi hogyan tekintünk rájuk, és ők hogyan tudnak saját magukra tekinteni. Sztereotípiák helyett az egyensúlynak kell a középpontba kerülnie e tekintetben, ugya nakkor fontos, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, és ne a férfiak ellenében kommunikáljunk a nőkről, ne állítsuk szembe a férfiakat és a nőket, s nagyon fontos az, hogy a férfiak is érezzék, hogy a férfiak és nők szerepével kapcsolatban nem valami bűnb akkeresés az, amit a nők folytatnak a társadalmi szerepvállalás kapcsán, hanem szeretnénk az egyensúlyt kialakítani mind a munkában, mind a családban férfiak és nők között. Törekednünk kell arra, hogy a férfiak és a nők szerepét, megfelelő helytállását a c saládban és a munkában együtt találjuk meg, hiszen demográfiai szempontból is most már az a kívánatos, ha a nők munkaerőpiacra történő visszatérését segíti az állam. Káros és a kívánt célt nem éri el, ha a gyermekvállalást valamilyen kényszerként szeretnén k a nőknek bemutatni. Az a sztereotípia, hogy a nő csak szüljön és maradjon otthon a gyerekekkel, épp az ellenkező hatását éri el annak, mint ami mindannyiunk számára és össztársadalmi szempontból is kívánatos. Szent meggyőződésem, hogy egy nőnek a XXI. sz ázadban is legszebb hivatása az anyaság. Ugyanakkor mára lehetővé vált, hogy ez ne legyen kizárólagos, nem kell azt üzennünk a nőknek, hogy a gyermekvállalás miatt hátrányt szenvednek akár a közéletben, akár a társadalomban, akár a munkaerőpiacon, sőt ezze l ellentétes például az, amire Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének a vezetője felhívja a figyelmet, hogy az apák családban betöltött szerepének erősítésére van szükség ahhoz például, hogy több gyermek szülessen. Emellett fel kell számo lnunk azt a bérkülönbséget, ami a társadalomban sajnos még mindig jelentős mértékben megtalálható a férfiak és a nők között. Ha a teljes munkaerőpiacot vesszük figyelembe, akkor még mindig körülbelül 15 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak , és ha a vezető beosztást betöltő férfiak és nők esetében beszélünk erről a bérkülönbségről, akkor, tisztelt képviselőtársaim, sajnos az Európai Unióban az utolsó helyen állunk. Nálunk a legnagyobb a vezető beosztásban dolgozó férfiak és nők közötti bérkü lönbség, több mint 30 százalékos. Tehát Magyarországon egy vezető beosztásban dolgozó nő az év egyharmadában ingyen dolgozik, nem kap érte pénzt, nem kapja meg érte ugyanazt az elismerést, mint ugyanebben a beosztásban dolgozó férfitársa. Ennek a társadalm i okairól, ennek a sztereotípiákban rejlő okairól, úgy gondolom, érdemes beszélnünk, és érdemes lépéseket tennünk a tekintetben, hogy ez megszűnjön, csökkenjen.
