Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. szeptember 19. kedd (239. szám) - A használati minták oltalmára vonatkozó szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
199 Ennek keretében a javaslat elsőként előírja, hogy a bitorlási pert fel kell függeszteni, ha a mintaoltalommal kapcsol atban megsemmisítési eljárást kezdeményeztek, és ezt kellő időn belül igazolják. Ennek kapcsán említést érdemel, hogy a már ismertetett oltalmazhatósági vélemény intézménye várhatóan csökkenti majd a visszaélésszerű jogérvényesítés kockázatát, hiszen aki i lyennel rendelkezik, az vélhetően nem a vizsgálat hiányára alapozza az oltalom fennállását. A javaslat nem változtat ugyan a bitorlási és a megsemmisítési eljárás fórumának elkülönülésén, ugyanakkor a bifurkáció főszabályát áttörő kivételt jelent a javasla t azon rendelkezése, amelynek alapján a mintaoltalom bitorlása miatt indított perben a bíróság az alperesnek a mintaoltalom érvénytelenségére hivatkozó kifogása alapján a mintaoltalom érvényességét is vizsgálja, és ha a mintaoltalom megsemmisítésének felté telei fennállnak, a keresetet elutasítja. Jelen törvényjavaslat nemcsak a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosítását célozza, hanem a használatimintaoltalom bitorlása büntetőjogi fenyegetettségének megszüntetésével a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítását is. Ez azért szükséges, mert sem a jogérvényesítési tapasztalatok fényében, sem jogpolitikai megfontolások alapján nem indokolt az oltalomképességi feltételek érdemi vizsgálata nélkül megszerzett kizá rólagos jog megsértése esetére a büntetőjogi szankció fenntartása. A büntetőjogi fenyegetettség megszüntetése nem jár a polgári jogi eszköztár csorbulásával, ugyanakkor megfelelően tükrözi, hogy a megadott használatimintaoltalom az oltalmi idő különbségét ől eltekintve sem feleltethető meg teljesen a szabadalom jogintézményének. A javaslat egyúttal a félvezető termékek topográfiájára vonatkozó oltalom kapcsán is megszünteti a büntetőjogi fenyegetettséget, tekintettel ennek az oltalmi formának a gyakorlatban szinte teljes mértékben kiüresedett jellegére, és arra, hogy ebben az esetben nincs sem nemzetközi jogi, sem uniós jogi kötelezettség a büntetőjogi védelem fenntartására. Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, hogy a használatimintaoltalmi szabályozás jobban megfeleljen a felhasználói közösség igényeinek. A törvényjavaslat elfogadása hozzájárul az iparjogvédelem ezen oltalmi formájának a nemzeti vállalkozásfejlesztésben és gazdaságélénkítésben betöltött szerepe növeléséhez. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot - annak megvitatását követően - a szavazás során egyetértésükkel támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár ú r. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő társaim! A tudásra épülő globális gazdaság és az információs társadalom korában a szellemi tulajdon védelme a vállalkozásbarát és innovációt serkentő üzleti környezet kulcsfontosságú elemévé, alapvető versenyképességi kérdéssé vált. A gazdasági növekedés s erkentésére a legjobb esélyt az innováció és a kreativitás felkarolása kínálja. Ebben meghatározó szerep jut a szellemi eredmények jogi oltalmát biztosító szellemi tulajdonnak. A nemzeti tudásbázis és a kulturális vagyon hatékony védelmét csak a szellemi t ulajdon korszerű eszközrendszere garantálhatja. A szellemi tulajdon biztosítja a kutatási és fejlesztési ráfordítások, a csúcstechnológiai ágazatokba és a kulturális iparba irányuló befektetések, valamint a marketinghez és a fogyasztói bizalom megőrzéséhez szükséges kiadások megtérülését. Ezzel járul hozzá a gazdasági növekedéshez, a versenyképesség javításához és a munkahelyteremtéshez. A szellemi tulajdon tehát sokoldalú eszköz a gazdasági, társadalmi fejlődés előremozdítására, a nemzet gyarapodásának biz tosítására.
