Országgyűlési Napló - 2017. évi őszi ülésszak
2017. november 15. szerda (258. szám) - Az állami vagyonnal és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1963 Az előterjesztés szerint például az MFBnek a jövőben lehetősége lesz az úgynevezett startup vállalkozások és az innováció támogatására különböző befektetési jegyek, illetve kockázatitőkealapjegyvásárlásokon keresztül. Mindezek mellett a törvényjavaslat meg kívánja teremteni annak a lehetőségét is, hogy a Magyar Fejlesztési Bank hozzájárulhasson azon kormányzati célkitűzésekhez, amelyek a településképi szempontból kiemelt jelentőségű beruházás ok finanszírozását szolgálják. E körben az MFB szerepe abban áll, hogy a kormány rendeletében meghatározott, kiemelt nemzeti emlékhely és településképvédelmi környezet megóvását, kialakítását, az épített és a természeti környezet egységes védelmét szolgál ó - ingatlanok fenntartásához, helyreállításához, felújításához, vagy átalakításához kapcsolódó - különféle beruházások finanszírozásához szükséges hitel, illetve kölcsön formájában történő biztosításában részt vehessen. Hangsúlyozni szükséges ugyanakkor, hogy e körben a Magyar Fejlesztési Bank részvétele - a fejlesztési bankokra vonatkozó uniós kívánalmakkal összhangban - természetesen csak akkor valósítható meg, és csak úgy lesz erre lehetőség, ha az ingatlanok tulajdonosai kereskedelmi bankoktól nem jutn ának ezekkel a felújításokkal kapcsolatban finanszírozási lehetőséghez. Az általunk tárgyalandó törvényjavaslat magába foglalja az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítását is. A vagyontörvény módosításának egyik célja, hogy az egyházak mel lett akár egyházi jogi személyek, például szerzetesrendek is ingyenesen állami vagyonhoz juthassanak hitéleti feladataik elősegítése vagy az általuk végzett állami - így különösen oktatási, kulturális, családvédelmi, gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi - felada tok ellátásának elősegítése érdekében. Természetesen fontos hangsúlyozni, hogy az ingyenes egyházi tulajdonba adások során is kiemelt figyelemmel kell lenni az éves költségvetési törvény által meghatározott összeghatárok pontos és precíz betartására. A mód osítás másik lényegi eleme, hogy törvényi szintre emeli az eddig is alkalmazott főszabályt, miszerint a vagyontörvény hatálya alá tartozó állami ingatlanok értékesítésére kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által működtetett úgynevezett elektronik us árverési rendszer útján kerülhessen sor. Itt szeretném megjegyezni, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítására természetesen a vagyontörvény módosításával összhangban került sor. A javaslatcsomag következő eleme a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény módosítása. A takarékszövetkezeti szektor működésére vonatkozó módosítás arra irányul, hogy a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjai magas színvonalú, a problémákra hatékonyan reagáló vezetés és szakmai irányítás mellett végezzék tevékenységüket, az intézményvédelem rendszere pedig kiegyensúlyozottan szolgálja valamennyi szövetkezeti hitelintézet és ügyfeleik érdekeit egyaránt. A javaslat elsődlegesen a S zövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete - továbbiakban SZHISZ - szerveinek összetételére, feladatkörére vonatkozóan fogalmaz meg javaslatokat. A szóban forgó SZHISZ irányítását, illetve vezetését ellátó igazgatóság és az ügyvezetés tagjaira nézve szigorúbbá válik a szakmai alkalmassági és az összeférhetetlenségi követelményrendszer. Az SZHISZ igazgatósága egyes döntések tekintetében - ide nem értve a jelentős súlyú szankciós intézkedéseket - a döntés meghozatalát átruházhatja az operatív feladatok at ellátó ügyvezetésre. Bővül továbbá az SZHISZ ellenőrzési feladataival kapcsolatos eszköztár is. A közvetítők útján végzett tevékenység is ellenőrizhető, és ideiglenesen közreműködő szakértő igénybevételére is lehetőség van az ellenőrzések eredményességé nek javítása érdekében. Mindezek mellett kiegészülnek az integrációs szervezetekből történő kilépés szabályai azon esettel, amikor az egyetemleges felelősségvállalásban nem érintett tag, magyarul nem egy takarékszövetkezet kíván kilépni. E körben szükséges sé válik a tagi vagyoni hozzájárulások kezelésére vonatkozó szabályok módosítása is. (12.50)
